A Hold most

A Hold most

A Föld most

A Föld most

EFEMERISZEK

Efe­me­ri­szek

Valid XHTML 1.0 Strict

Csil­la­gá­sza­ti hí­rek - 2011. au­gusz­tus

SPACER SPACER Gyémántbolygó lett a nagytömegű csillagból 2011.08.30.
Gyé­mánt­boly­gó lett a nagy­tö­me­gű csil­lag­ból
Egy nem­zet­kö­zi ku­ta­tó­cso­port olyan mil­li­sze­kun­du­mos pul­zárt fe­de­zett fel, mely­nek kí­sé­rő­je egy va­la­ha nagy­tö­me­gű csil­lag ma már kis­mé­re­tű, nagy va­ló­szí­nű­ség­gel a gyé­mánt­ra ha­son­lí­tó kris­tá­lyos bel­ső szer­ke­ze­tű ma­rad­vá­nya.
SPACER SPACER Mi robban a távolságmérésre használt szupernóvákban? 2011.08.26.
Mi rob­ban a tá­vol­ság­mé­rés­re hasz­nált szu­per­nó­vák­ban?
Egy ku­ta­tó­cso­port 35 da­rab Ia tí­pu­sú szu­per­nó­va kö­zül 12 szín­ké­pé­ben azo­no­sí­tott hi­deg csil­lag­kö­rü­li gáz­fel­hők­re uta­ló je­le­ket, ami ki­zár­ja, hogy a rob­ba­ná­sok fe­hér tör­pék össze­ol­va­dá­sá­nak ered­mé­nyei len­né­nek.
SPACER SPACER Mitől világítanak az ősi hidrogénfelhők az Univerzum peremén? 2011.08.23.
Mi­től vi­lá­gí­ta­nak az ősi hid­ro­gén­fel­hők az Uni­ver­zum pe­re­mén?
AZ ESO VLT táv­cső­rend­sze­ré­vel vég­zett meg­fi­gye­lé­sek alap­ján az Uni­ver­zum tá­vo­li ré­gi­ó­i­ban meg­fi­gyel­he­tő ha­tal­mas mé­re­tű ősi hid­ro­gén­fel­hők be­ágya­zott ga­la­xi­sok su­gár­zá­sát ref­lek­tál­ják, il­let­ve szór­ják.
SPACER SPACER Sarki fények az egyenlítőn 2011.08.19.
Sar­ki fé­nyek az egyen­lí­tőn
A leg­újabb szá­mí­tó­gé­pes szi­mu­lá­ci­ók sze­rint a ma is­mert ex­o­boly­gók nagy ré­szén a Föl­dön meg­fi­gyel­he­tők­nél akár több száz­szor is fé­nye­sebb sar­ki­fény-je­len­sé­gek for­dul­hat­nak elő.
SPACER SPACER Szénnél feketébb exobolygó 2011.08.16.
Szén­nél fe­ke­tébb ex­o­boly­gó
A Kep­ler űr­táv­cső új mé­ré­sei sze­rint a 2006-ban fel­fe­de­zett TrES-2b je­lű ex­o­boly­gó a rá­eső csil­lag­fény alig 1%-át ve­ri vissza, így "fe­ke­tébb" a Nap­rend­szer bár­me­lyik boly­gó­já­nál vagy hold­já­nál, de még a szén­nél is.
SPACER SPACER Változott-e a kisbolygóbecsapódások gyakorisága a földtörténet során? 2011.08.12.
Vál­to­zott-e a kis­boly­gó­be­csa­pó­dá­sok gya­ko­ri­sá­ga a föld­tör­té­net so­rán?
Több év­ti­ze­de vi­ta tár­gya, hogy lé­te­zik-e va­la­mi­lyen pe­ri­o­di­ci­tás a Föl­det bom­bá­zó kis­boly­gók és üs­tö­kö­sök idő­be­li el­osz­lá­sá­ban. Egy új ta­nul­mány sze­rint nem, bár úgy tű­nik, egy eny­he nö­ve­ke­dés van az utol­só 250 mil­lió év­ben.
SPACER SPACER Oxigént lélegzik az Orion 2011.08.09.
Oxi­gént lé­leg­zik az Ori­on
Az ESA Her­schel űr­táv­csö­ve mo­le­ku­lá­ris oxi­gén je­len­lé­tét mu­tat­ta ki a leg­is­mer­tebb csil­lag­ke­let­ke­zé­si te­rü­le­ten, az Ori­on-köd­ben. Ez az el­ső al­ka­lom, hogy a vi­lág­űr­ben oxi­gén­mo­le­ku­lát de­tek­tál­tak.
SPACER SPACER Porfüggöny mögött rejtőzködő csillaghalmazok 2011.08.05.
Por­füg­göny mö­gött rej­tőz­kö­dő csil­lag­hal­ma­zok
Az ESO VIS­TA inf­ra­vö­rös fel­mé­rő te­lesz­kóp­já­val 96, por­füg­göny mö­gött rej­tőz­kö­dő tej­út­rend­szer­be­li nyílt­hal­mazt azo­no­sí­tot­tak, me­lyek az op­ti­kai tar­to­mány­ban nem is fi­gyel­he­tők meg.
SPACER SPACER Planetáris ködök a Kepler-célpontok között 2011.08.02.
Pla­ne­tá­ris kö­dök a Kep­ler-cél­pon­tok kö­zött
Szép pél­dá­ja a pro­fi és ama­tőr­csil­la­gá­szok kö­zöt­ti gyü­möl­csö­ző együtt­mű­kö­dés­nek a Kep­ler-me­ző­ben fel­fe­de­zett új pla­ne­tá­ris köd, az űr­táv­cső új tí­pu­sú cél­pont­ja­i­nak egyi­ke.
IDŐJÁRÁS

Idő­já­rás

ÉGBOLTKÉP

Ég­bolt­kép

CSILLAGÁSZATI HÍREK

csil­lag­aszat.hu

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion