2017.02.17. - Milliónyi hideg objektum az égen

Megjelent az eddigi legnagyobb, távoli-infravörös és szubmilliméteres objektumok adatait tartalmazó csillagászati katalógus, amelynek összeállításában az MTA CSFK CSI munkatársai kulcsszerepet játszottak.

A SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Receiver) műszer a Herschel-űrtávcső fedélzetén 2009 és 2013 között végzett méréseket a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontjában, mintegy 1,5 millió kilométerre a Földtől. A mérések elsődleges célja a távoli galaxisokban, valamint a Tejútrendszerben található por feltérképezése volt. A csillagközi anyagban nagy mennyiségű hideg por található, amely alacsony hőmérséklete miatt (10–50 K) túlnyomó részben csak az infravörös, valamint az annál is hosszabb hullámhosszú szubmilliméteres tartományban figyelhető meg. A Herschel-űrtávcső műszerei közül kettő volt képalkotó berendezés, ezek közül a SPIRE három sávban, 250, 350 és 500 μm-en térképezte fel az égbolt körülbelül 9%-át. Az űrtávcső 3,5 méter átmérőjű tükrének, valamint az extrém érzékeny detektoroknak köszönhetően ezeken a képeken olyan részletességgel vizsgálhatjuk a távoli galaxisokat, valamint a Tejútrendszerben található por struktúráját, amire korábban nem volt példa.

Az európai Herschel-űrtávcső.
[ESA/PACS & SPIRE Consortia, T. Hill, F. Motte, Laboratoire AIM Paris-Saclay, CEA/IRFU – CNRS/INSU – Uni. Paris Diderot]

A SPIRE Pontforrás Katalógust azzal a céllal hozták létre, hogy egy egységes, a csillagász közösség által könnyen használható szubmilliméteres adatbázist biztosítsanak, amely fontos információkat szolgáltat az egyedi égitestek fizikai tulajdonságairól, valamint statisztikai vizsgálatokat tesz lehetővé a katalógusban található objektumok tulajdonságainak összehasonlításával. A katalógus elkészítéséhez a SPIRE műszerrel rögzített összes megfigyelést felhasználták, ami hullámhosszsávonként 6878 térképet jelent. A térképek számos megfigyelési program keretében készültek, amelyek között voltak kozmológiai célpontok, távoli galaxisok, valamint a galaktikus fősík strukturált csillagkeletkezési területeit tartalmazó mezők is. A katalógusba a térképeken azonosítható pontszerű, tehát nem kiterjedt források kerültek bele, szigorú minőségellenőrzés után.

A pontforrások térképe az egész égbolton.
[ESA]

A California Institute of Technology-n található NASA Herschel Science Center, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (Marton Gábor, Kiss Csaba és Varga-Verebélyi Erika), az Európai Űrhivatal (ESA), valamint az ELTE (Pintér Sándor, Tóth L. Viktor) közös munkájának eredménye 2017. február 8-án vált elérhetővé a csillagászok számára. A három adatbázis (megfigyelési sávonként egy) 950 688, 524 737 és 218 296 db objektumot tartalmaz, és elérhetőek az ESA honlapján, vagy az IRSA adatbázison keresztül.

Forrás:

• csillagaszat.hu 2017.02.16.