2009.02.02. - Szab­junk új irányt a Hubb­le űr­te­lesz­kóp­nak!

A Csil­la­gá­szat Nem­zet­kö­zi Éve 2009 prog­ram­so­ro­zat ke­re­té­ben bár­ki sza­vaz­hat ar­ra, hogy a mo­dern csil­la­gá­szat ta­lán leg­is­mer­tebb táv­csö­ve me­lyik, ál­ta­la ed­dig még so­ha nem fény­ké­pe­zett ob­jek­tum­ról ké­szít­sen fel­vé­telt.

2009 az UNES­CO és a Nem­zet­kö­zi Csil­la­gá­sza­ti Unió (IAU) dön­té­se alap­ján a te­lesz­kóp el­ső csil­la­gá­sza­ti al­kal­ma­zá­sá­nak 400 éves év­for­du­ló­ja tisz­te­le­té­re a Csil­la­gá­szat Nem­zet­kö­zi Éve, me­lyet vi­lág­szer­te szá­mos prog­ram­mal ün­ne­pel nem csak a szak­ma, de az ér­dek­lő­dő nagy­kö­zön­ség is. Az év egyik fő ese­mé­nye az áp­ri­lis 2. és 5. kö­zött zaj­ló "100 óra csil­la­gá­szat" (100 Ho­urs of Ast­ro­nomy) prog­ram­so­ro­zat.

En­nek egyik ki­emel­ke­dő mo­men­tu­ma, hogy a Hubb­le űr­te­lesz­kóp üze­mel­te­tői eb­ben az idő­szak­ban egy olyan ob­jek­tum­ra sze­ret­nék a te­lesz­kó­pot irá­nyí­ta­ni, me­lyet a táv­cső kö­zel két év­ti­ze­des mű­kö­dé­se alatt még egy­szer sem ész­lelt. A hat, ál­ta­luk elő­ze­te­sen ki­vá­lasz­tott je­lölt kö­zött azok sza­va­za­ta dönt­het, akik el­lá­to­gat­nak a pro­jekt hon­lap­já­ra, s klik­kel­nek a szá­muk­ra leg­szim­pa­ti­ku­sabb ob­jek­tum­ra. A sza­va­zás után egy (ter­mé­sze­te­sen mű­kö­dő) e-mail cím­mel re­giszt­rál­va esé­lyünk le­het ar­ra, hogy mi­énk le­gyen a nyer­tes ob­jek­tum­ról ké­szült kép 100 da­rab, 40 cm x 50 cm-es nyo­ma­ta kö­zül az egyik. Ha nyer­tünk, a meg­adott e-mail cí­men ka­punk ér­te­sí­tést. Sza­vaz­ni 2009. már­ci­us 1-ig le­het.

A sza­va­zás ál­lá­sa 2009. feb­ru­ár 2-án.
[http://​you​deci​de.​hub​bles​ite.​org]

A kö­vet­ke­zők­ben a vá­laszt­ha­tó ob­jek­tu­mok na­gyon rö­vid le­írá­sa­it ad­juk, me­lyek an­go­lul a pro­jekt hon­lap­ján is ol­vas­ha­tók.

Az NGC 6634 egy olyan, por- és gáz­fel­hők­ből ál­ló komp­le­xum, mely­ben ak­tí­van ke­let­kez­nek a csil­la­gok. A kö­döt a fi­a­tal, for­ró ob­jek­tu­mok nagy­ener­gi­á­jú su­gár­zá­sa ger­jesz­ti és kész­te­ti fény­ki­bo­csá­tás­ra.

Az NGC 6072 egy pla­ne­tá­ris köd. Ezen ob­jek­tu­mok­nak a ne­vük­kel el­len­tét­ben nincs kö­zük a boly­gók­hoz. Kö­ze­pes tö­me­gű csil­la­gok hoz­zák lét­re őket, mi­kor éle­tük utol­só sza­ka­szá­ban kül­ső ré­te­ge­i­ket le­dob­ják ma­guk­ról a csil­lag­kö­zi tér­be. A tá­gu­ló köd kö­zép­pont­já­ban csak a ha­lott csil­lag hű­lő mag­ja ma­rad, mely­ben üzem­anyag hi­á­nyá­ban már nem zaj­la­nak ener­gia­ter­me­lő fú­zi­ós fo­lya­ma­tok.

Az NGC 40 szin­tén egy pla­ne­tá­ris köd, amely fé­nyes­sé­ge mi­att a mel­lé­kelt fe­ke­te-fe­hér ké­pen túl­ex­po­nált. A Hubb­le fel­vé­te­le meg­mu­tat­hat olyan rész­le­te­ket, me­lyek emi­att itt nem lát­ha­tók.

Az NGC 5172 egy olyan spi­rál­ga­la­xis, amely a ren­ge­teg por és gáz mel­lett 100 mil­li­árd­nál is több csil­la­got tar­tal­maz. A spi­rál­ka­rok kö­zött a sö­tét por­fel­hők­ben csil­la­gok ke­let­kez­nek, me­lyek fé­nyes hal­ma­zok­ba tö­mö­rül­nek.

Az NGC 4289 szin­tén egy spi­rál­ga­la­xis, en­nek azon­ban nem fi­gyel­het­jük meg a spi­rál­kar­ja­it, mi­vel ép­pen az élé­ről lát­juk. Így vi­szont ér­zé­kel­he­tő, hogy mi­lyen vé­kony a ga­la­xis ko­rong­ja, il­let­ve ta­nul­má­nyoz­ha­tó a ko­ron­got ket­té­osz­tó por­sáv.

Az Arp 274 egy ga­la­xis­pár, mely­nek tag­jai egy­más gra­vi­tá­ci­ós ha­tá­sa alatt áll­nak. Eb­ben az eset­ben a köl­csön­ha­tás nyo­mai már lát­sza­nak, bár nagy tor­zu­lás még nem fi­gyel­he­tő meg a ga­la­xi­sok spi­rál­szer­ke­ze­té­ben. Ha a köl­csön­ha­tás vé­gén év­mil­li­ár­dok múl­va tel­je­sen össze­ol­vad­nak, a ben­nük ta­lál­ha­tó gáz­ból és por­ból új csil­lag­ge­ne­rá­ci­ók szü­let­het­nek.

For­rás:

• STS­cI-2009-06 2009.01.28.
• Hubb­le's Next Dis­co­very - You De­ci­de