2009.05.29. - Száz éve hunyt el Got­hard Je­nő

A Szom­bat­hely mel­let­ti He­rény­ben ta­lál­ha­tó kas­té­lyá­ban száz év­vel ez­előtt, 1909. má­jus 29-én hunyt el Got­hard Je­nő, a XIX. szá­zad vé­ge ma­gyar csil­la­gá­sza­tá­nak egyik meg­ha­tá­ro­zó alak­ja.

Got­hard Je­nő (1857. má­jus 31. - 1909. má­jus 29.) a XIX. szá­zad vé­ge ma­gyar csil­la­gá­sza­tá­nak egyik meg­ha­tá­ro­zó alak­ja. A Bécs­ben 1879-ben gé­pész­mér­nö­ki dip­lo­mát szer­zett föld­bir­to­kos fi­a­tal­em­ber Kon­koly The­ge Mik­lós ha­tá­sá­ra kez­dett el csil­la­gá­szat­tal fog­lal­koz­ni, s a Szom­bat­hely mel­let­ti He­rény­ben ta­lál­ha­tó, la­bo­ra­tó­ri­u­mok­kal ki­vá­ló­an fel­sze­relt kas­té­lyá­ban ob­szer­va­tó­ri­u­mot ren­de­zett be, ahol az el­ső ész­le­lés 1881. ok­tó­ber 20-án tör­tént meg.

Got­hard Je­nő (1857-1909)
[EL­TE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um]

Got­hard már az ala­pí­tás­kor az emisszi­ós kö­dök és az üs­tö­kö­sök spekt­ru­má­nak vizs­gá­la­tát tűz­te ki cé­lul. Több üs­tö­kös szín­ké­pé­ben is ki­mu­tat­ta szén­hid­ro­gé­nek je­len­lé­tét. A β Ly­rae spekt­ru­má­nak ta­nul­má­nyo­zá­sa so­rán ész­re­vet­te a hid­ro­gén és a hé­li­um vo­na­la­i­nak pe­ri­o­di­kus meg­je­le­né­sét és el­tű­né­sét, de ez a fel­fe­de­zés csak a ké­sőb­bi aszt­ro­fi­zi­kai is­me­re­tek bir­to­ká­ban vált ér­tel­mez­he­tő­vé. 1892-ben a No­va Au­ri­gae spekt­ru­má­nak vizs­gá­la­ta so­rán alap­ve­tő össze­füg­gést tárt fel a nó­vák és a pla­ne­tá­ris kö­dök kap­cso­la­tá­ról. Ki­mu­tat­ta, hogy a nó­va szín­ké­pe gya­kor­la­ti­lag meg­egye­zik a boly­gó­sze­rű kö­dök spekt­ru­má­val.

Got­hard Je­nő fő­mű­sze­re, a Kon­koly The­ge Mik­lós­tól vá­sá­rolt 10,25 hü­vely­kes New­ton-rend­sze­rű te­lesz­kóp 1885-ben. A táv­cső 1873-ban ké­szült Lon­don­ban a Brow­ning cég mű­he­lyé­ben.
[EL­TE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um]

1885-től Got­hard csak­nem tel­je­sen fel­ha­gyott a vi­zu­á­lis ész­le­lés­sel és át­tért a fo­tog­ra­fi­kus meg­fi­gye­lé­sek­re. Ő volt az el­ső, aki sza­bad szem­mel nem lát­ha­tó üs­tö­kös­ről fel­vé­telt ké­szí­tett, 1885-ben le­fény­ké­pez­te az And­ro­mé­da-köd­ben fel­tűnt szu­per­nó­vát, s az ő ne­vé­hez fű­ző­dik a Ly­ra gyű­rűs-köd köz­pon­ti csil­la­gá­nak fo­tog­ra­fi­kus úton tör­té­nő el­ső de­tek­tá­lá­sa is 1886 őszén.

Got­hard Je­nő fel­vé­te­le a Ly­ra gyű­rűs-köd­ről.
[EL­TE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um]

Je­len­tős a csil­la­gá­sza­ti mű­szer­épí­tő te­vé­keny­sé­ge is. A kor több ne­ves eu­ró­pai in­té­ze­te (Hei­del­berg, Pots­dam, Brüsszel) szá­má­ra ké­szí­tett esz­kö­zö­ket. Tag­jai kö­zé vá­lasz­tot­ta a Ro­yal Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety, az Ast­ro­no­mis­che Ges­ells­chaft és a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia is.

1894/95-ben Got­hard köz­vet­len köz­re­mű­kö­dé­sé­vel épült meg az el­ső ma­gyar víz­erő­mű a Rá­ba fo­lyón, Iker­vá­ron, s az itt ter­melt vil­la­mos ener­gia hasz­no­sí­tá­sá­ra lét­re­jött tár­sa­ság el­ső mű­sza­ki igaz­ga­tó­ja lett. Köz­ben kí­sér­le­te­ket foly­ta­tott a rönt­gen­su­gár­zás tu­laj­don­sá­ga­i­nak meg­is­me­ré­sé­re is. A kö­vet­ke­ző tíz esz­ten­dő­ben az új fel­ada­tok hát­tér­be szo­rí­tot­ták csil­la­gá­sza­ti te­vé­keny­sé­gét, mely­hez az­tán be­teg­sé­ge és ko­rán be­kö­vet­ke­zett ha­lá­la mi­att már nem is tu­dott vissza­tér­ni.

Got­hard Je­nő 1896. má­jus 26-án ké­szült rönt­gen­fel­vé­te­le Kon­koly The­ge Mik­lós bal ke­zé­ről.
[EL­TE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um]

Fő mű­vei:

"Ta­nul­má­nyok az égi­tes­tek pho­to­gra­p­há­lá­sa te­rén", ÉMTK, XII. kö­tet, 8. szám, 1885
"A fo­tog­ra­fia / Gya­kor­la­ta és al­kal­ma­zá­sa tu­do­má­nyos czél­ok­ra", Bu­da­pest 1890
"Spekt­rál­fo­tog­ra­fi­ai ta­nul­má­nyok", ÉTTK, XXI. kö­tet, 2. szám, 1891
"A No­va Au­ri­gae spekt­ru­ma össze­ha­son­lít­va né­hány boly­gó­sze­rű köd spekt­ru­má­val", ÉMTK, XV. kö­tet, 2. szám, 1892

For­rás:

• EL­TE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Ob­szer­va­tó­ri­um