2009.06.12. - Szokatlan alakú szupernóva-maradvány

A Kis Magellán-felhőben található SNR 0104-72.3 jelű objektum egy fehér törpével történt katasztrófa eredménye lehet, alakja azonban nem hasonlít az ilyen típusú robbanások maradványainak formájára.

A Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában, a körülbelül 190 ezer fényév távolságban lévő Kis Magellán-felhőben található SNR 0104-72.3 katalógusjelű objektum nagy valószínűséggel egy Ia típusú szupernóva-robbanás maradványa, azaz egy kettős rendszerben található fehér törpe termonukleáris robbanásának eredményeként jöhetett létre. A robbanás az elképzelések szerint azért következik be, mert a kísérőjéről folyamatosan anyagot átszippantó fehér törpe tömege egy idő után meghaladja a Chandrasekhar-határt (1,4 naptömeg), s ekkor egy grandiózus tüzijáték kíséretében összeroppan. A maradvány a figyelmet azzal hívta fel magára, hogy a Chandra röntgenműhold, illetve a Spitzer infravörös űrteleszkóp felvételeiből számítógéppel összemontírozott képen alakja egyáltalán nem olyan, mint a Tejútrendszerben ismert hasonló objektumoké, például a Tycho- (1572) és a Kepler-féle (1604) szupernóvák maradványaié. Míg utóbbiak alakja ugyanis majdnem teljesen gömbszimmetrikus, az SNR 0104-72.3 formája erős aszimmetriát mutat, alakját leginkább két fényes lebeny határozza meg. Emissziójuk alapján a lebenyek sok vasat tartalmaznak, ez pedig arra utal, hogy a robbanás valóban Ia típusú lehetett.

A Chandra röntgenműhold és a Spitzer infravörös űrteleszkóp felvételeiből montírozott képen bíbor szín kódolja a röntgen-, míg zöld és vörös az infravörös sugárzást. A maradvány aszimmetrikus alakját a felfele jobbra és lefele balra kinyúló fényes lebenyek határozzák meg.
[Röntgen - NASA/CXC/Penn State/S. Park & J.Lee; infravörös - NASA/JPL-Caltech]

Az aszimmetrikus alak egyik lehetséges magyarázata, hogy a fehér törpe robbanása is ilyen volt, s így két, vasban gazdag kifújást (jet-et) eredményezett. Egy másik lehetőség, hogy az aszimmetriát a "bonyolult" kozmikus környezet okozza. A maradvány bal és jobb oldalán látható zöld csomók annak a környező anyagnak a maradványai, melynek többi részét a robbanás kisöpörte. A maradvány északi és déli részén azonban nincsenek ilyen csomók, azaz elképzelhető, hogy ezeken a területeken eleve nem is volt olyan anyagsűrűség, ami érdemben lassíthatta volna a robbanás közben ledobott anyag tágulását. Ez azonban csak egy elméleti lehetőség, igazolásához vagy cáfolatához további észlelési adatok szükségesek.

A Spitzer szélesebb környezetet átfogó felvételén látható közeli nagytömegű csillag, illetve a gáz- és porcsomók alapján az is lehet, hogy az SNR 0104-72.3 egy csillagkeletkezési régióba ágyazódik. Ez viszont azt sugallhatja, hogy a maradvány az ún. "prompt" Ia típusú szupernóvák közé tartozó robbanás eredményeként jöhetett létre. Ez a fajta robbanás olyan kettős rendszerekben következhet be, melyekben egy nagytömegű csillag már fejlődésének egészen korai szakaszában össze tudja szedni a szükséges plusz anyagot a kísérőjétől, s emiatt mintegy 100 millió éven belül - sokkal hamarabb, mint más Ia típusú szupernóvák - fel is robban. Ezen elképzelés teszteléséhez is újabb megfigyelések szükségesek.

Forrás:

• Chandra News 2009.06.09.