Valid XHTML 1.0 Strict

2009.12.16. - Fel­fe­dez­ték az el­ső szu­per-Föl­de­ket Nap­hoz ha­son­ló csil­la­gok kö­rül

Boly­gó­va­dá­szok nem­zet­kö­zi cso­port­ja több kis­tö­me­gű boly­gót, köz­tük két szu­per-Föl­det azo­no­sí­tott ket­tő vi­szony­lag kö­ze­li, a Nap­hoz na­gyon ha­son­ló csil­lag, a 61 Vir és a HD 1461 kö­rül.

A Ste­ven Vogt (Uni­ver­sity of Ca­li­for­nia, San­ta Cruz) és Pa­ul But­ler (Car­ne­gie Ins­ti­tu­ti­on, Wa­shing­ton) ál­tal ve­ze­tett cso­port a ha­waii Keck te­lesz­kó­pok­kal és az aszt­rá­li­á­ban üze­me­lő AAT (Ang­lo-Aust­ra­li­an Te­lesc­ope) te­lesz­kóp­pal gyűj­tött ada­tok alap­ján azo­no­sí­tot­ta az ex­o­boly­gó­kat, me­lyek kö­zül a szu­per-Föl­dek azért na­gyon fon­to­sak, mi­vel ilyen tí­pu­sú pla­né­tát elő­ször de­tek­tál­tak Nap­hoz ha­son­ló csil­lag kö­rül. A ku­ta­tás ve­ze­tői sze­rint ered­mé­nyük azt jel­zi, hogy a kis­tö­me­gű boly­gók gya­ko­ri­ak le­het­nek a vi­szony­lag kö­ze­li csil­la­gok kö­rül. Vogt azt is va­ló­szí­nű­sí­ti, hogy az élet hor­do­zá­sá­ra po­ten­ci­á­li­san al­kal­mas ex­o­boly­gók de­tek­tá­lá­sa ta­lán már csak né­hány év kér­dé­se.

IMAGE

Kép a 61 Vir b lég­kö­ri áram­lá­sa­it, az at­mosz­fé­ra hő­mér­sék­le­ti el­osz­lá­sát mo­del­le­ző szu­mi­lá­ci­ó­ból. A boly­gó elég for­ró ah­hoz, hogy de­tek­tál­ha­tó sa­ját ter­má­lis su­gár­zást bo­csás­son ki.
[J. Lang­ton, Prin­ci­pia Col­l­e­ge]

Az új pla­né­ták kö­zül há­rom a fé­nyes, meg­fe­le­lő hely­ről sza­bad szem­mel is lát­ha­tó, tő­lünk mind­össze 28 fény­év­re lé­vő 61 Vir ka­ta­ló­gus­je­lű csil­lag kö­rül ke­ring. Ez az ob­jek­tum azért kü­lö­nö­sen ér­de­kes, mert a több száz kö­ze­li csil­lag­szom­szé­dunk kö­zül ko­rát, tö­me­gét, de egyéb pa­ra­mé­te­re­it te­kint­ve is leg­in­kább ez ha­son­lít a Nap­hoz. Vogt és mun­ka­tár­sai azt ta­lál­ták, hogy a 61 Vir leg­alább há­rom boly­gó­val ren­del­ke­zik, me­lyek tö­me­ge 5 és 25 föld­tö­meg kö­zé esik. Ér­de­kes, hogy a Spi­tzer űr­te­lesz­kóp­pal vizs­gál­va a csil­la­got egy má­sik ku­ta­tó­cso­port ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott, hogy a 61 Vir kö­rül egy vas­tag por­gyű­rű is ta­lál­ha­tó, mely­nek mé­re­te kö­rül­be­lül két­sze­re­se a Plú­tó nap­tá­vol­sá­gá­nak. A por va­ló­szí­nű­leg a rend­szer hi­deg, kül­ső ré­gi­ó­i­ban moz­gó üs­tö­kös­sze­rű tes­tek üt­kö­zé­sei ré­vén jött lét­re. Eu­ge­nio Ri­ve­ra (Uni­ver­sity of Ca­li­for­nia, San­ta Cruz) sze­rint ez a hi­deg por­gyű­rű is a Nap és a 61 Vir nagy­fo­kú ha­son­la­tos­sá­gát bi­zo­nyít­ja. Ri­ve­ra nu­me­ri­kus szi­mu­lá­ci­ók­kal tá­masz­tot­ta alá, hogy a 61 Vir rend­sze­ré­ben a most azo­no­sí­tott boly­gók és a por­gyű­rű kö­zöt­ti, egy­elő­re még fel­tá­rat­lan ré­gi­ó­ban fenn­áll­hat­nak egy föld­tí­pu­sú, lak­ha­tó boly­gó szá­má­ra ked­ve­ző fel­té­te­lek. Vogt sze­rint a 61 Vir ide­á­lis je­lölt le­het a Lick Ob­szer­va­tó­ri­um­ban (Mount Ha­mil­ton) je­len­leg fej­lesz­tés alatt ál­ló APF (Au­to­ma­ted Pla­net Fin­der) te­lesz­kóp szá­má­ra, mely­nek ő a ve­ze­tő ku­ta­tó­ja, egy­ben az APF boly­gó­ke­re­sés­re op­ti­ma­li­zált spekt­ro­mé­te­ré­nek egyik fej­lesz­tő­je.

IMAGE

A 61 Vir boly­gó­rend­sze­re. A ké­pen az össze­ha­son­lí­tás­hoz fel van tün­tet­ve a Nap­rend­szer há­rom bel­ső boly­gó­já­nak pá­lya­mé­re­te is. A 61 Vir b tö­me­ge a Föl­dé­nek kö­rül­be­lül öt­szö­rö­se le­het, ra­di­á­lis se­bes­sé­gé­nek fél­amp­li­tú­dó­ja pe­dig mind­össze 2 m/s. Ilyen kis ér­ték­kel raj­ta kí­vül je­len­leg csak két má­sik ex­o­boly­gó, a Gli­e­se 581e és a HD40307b ren­del­ke­zik.
[http://​oklo.​org]

A cso­port ál­tal ta­lált má­sik új boly­gó­rend­szer a 76 fény­év­re ta­lál­ha­tó, sza­bad szem­mel szin­tén meg­fi­gyel­he­tő, s szin­tén a Nap iker­test­vé­ré­nek mond­ha­tó HD 1461 ka­ta­ló­gus­je­lű csil­lag kö­rül ke­ring. Egy 7,5 föld­tö­me­gű kí­sé­rő azo­no­sí­tá­sa tel­je­sen biz­tos, s leg­alább még egy, de va­ló­szí­nű­leg in­kább két to­váb­bi boly­gó­ja is van a rend­szer­nek. 7,5-ös föld­tö­me­gé­vel a HD 1461b kö­rül­be­lül fél­úton he­lyez­ke­dik el a Föld és az Urá­nusz kö­zött. Az ada­tok alap­ján az még nem dönt­he­tő el, hogy a boly­gó a Föld­nek egy fel­na­gyí­tott vál­to­za­ta, az­az fő­leg kő­ze­tek­ből és vas­ból épül-e fel, vagy in­kább az Urá­nusz­hoz és a Nep­tu­nusz­hoz ha­son­lít­hat.

A kis se­bes­ség­amp­li­tú­dók mi­att mind­egyik boly­gó de­tek­tá­lá­sá­hoz rend­kí­vül nagy ér­zé­keny­sé­gű és pon­tos­sá­gú mű­sze­rek­re volt szük­ség. A ra­di­á­lis se­bes­sé­gek mé­ré­sét pre­cíz fo­to­met­ri­ai ész­le­lé­sek­kel is ki­egé­szí­tet­ték. Mi­vel egyik vizs­gált csil­lag­nál sem ta­pasz­tal­tak fé­nyes­ség­vál­to­zást, a meg­fe­le­lő szín­kép­vo­na­lak Dopp­ler-el­to­ló­dá­sát biz­to­san nem sö­tét csil­lag­fol­tok ro­tá­ci­ós mo­du­lá­ci­ó­ja okoz­ta, ha­nem va­ló­ban a kis­tö­me­gű boly­gók.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cik­kek az Ast­rophy­si­cal Jour­nal c. fo­lyó­irat­ban fog­nak meg­je­len­ni.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion