2010.07.26. - Megtalálták a legnehezebb csillagot
Minden eddig ismertnél nagyobb tömegű csillagot azonosítottak. Az égitest a Napnál 300-szor nehezebb óriásként kezdte életét, ez az érték csaknem kétszerese annak, amit eddig a csillagok felső tömeghatárának elfogadtak.
Tekintélyes égitestre akadtak a csillagászok, amely kialakulásakor 300-szor volt nehezebb a Napnál, és jelenleg 10 milliószor annyi energiát bocsát ki, mint központi égitestünk. Bár csak egymillió éves, alig van hátra még egyszer ennyi az életéből, s várhatóan egy hatalmas robbanásban fog majd megsemmisülni.
Az ESO 8,2 méteres VLT távcsöveivel és a Hubble Űrteleszkóppal a fiatal NGC 3603 és RMC 136a jelű csillaghalmazokat vizsgálták. A két objektum közül az első 22 ezer fényév távolságban található, tehát a saját galaxisunkban van, míg a másik 165 ezer fényévre, a Tarantula-ködben helyezkedik el, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában.
Mindkét halmaz extrém csillagokat tartalmaz. Egyes tagjaik felszíni hőmérséklete a 40 ezer fokot is eléri. Sok csillaguk közel tízszer nagyobb a mi Napunknál, és milliószor annyi energiát bocsát ki. Mind közül az R136a1 jelű égitest a legnagyobb, jelenleg 265 naptömegű, de keletkezésekor ez az érték akár 300-320 naptömeg is lehetett. Sugárzása is felülmúlja minden korábban ismert égitestét, a Nap energiakibocsátásának 10 milliószorosát produkálja. A másik, NGC 3603 jelű halmazban talált csillagok közül a legnehezebb 150 naptömeg körüli.
Az ilyen extrém nagy tömegű égitestek erős csillagszelek révén sok anyagot bocsátanak ki és életük során erősen "lefogynak". Az R136a1 még csak közel egymillió éves, de már leélte életének majdnem a felét és eddig eredeti tömegének mintegy ötödét veszítette el, ez utóbbi is 40-50-szerese a Napénak. Ha az égitestet a mi csillagunk helyére képzeljük, közel annyival lenne fényesebb a Napnál, mint amennyivel fényesebb a Nap a teleholdnál. Intenzív ultraibolya sugárzása lehetetlenné tenné a felszíni életet a Földön, erős gravitációs teréből adódóan pedig sokkal gyorsabban keringenénk körülötte, így egy év a jelenlegi naptár szerint csak három hétig tartana.
Az égitest felfedezése a csillagok fejlődését leíró elméletek pontosítása miatt fontos. A korábbi becslések alapján a 120 naptömeget tartották a csillagok lehetséges felső tömeghatárának, az új megfigyelés fényében ezt mindenképpen felül kell bírálni. Az ilyen extrém nagy tömegű csillagok megfigyeléséhez szerencse is kell, ugyanis életük "rövid": néhány millió évig léteznek csak, ez alatt kell elcsípni őket a szakembereknek.
Forrás: