2011.02.22. - Meg­ta­lál­hat­ja-e a WI­SE a Nap hi­po­te­ti­kus kí­sé­rő­jét?

Ame­ri­kai ku­ta­tók új elő­re­jel­zést ad­tak a Nap hi­po­te­ti­kus, a Ju­pi­ter­nél né­hány­szor na­gyobb tö­me­gű kí­sé­rő­jé­nek pá­lya­ele­me­i­re. Az ob­jek­tum ta­lán azo­no­sít­ha­tó lesz a WI­SE űr­te­lesz­kóp inf­ra­vö­rös fel­vé­te­le­in.

A NA­SA 2009. de­cem­ber 14-én fel­bo­csá­tott WI­SE (Wi­de-field Inf­ra­red Sur­vey Exp­lo­rer) űr­te­lesz­kóp­ja négy inf­ra­vö­rös sáv­ban fény­ké­pez­te le az egész ég­bol­tot, két sáv­ban két­szer is. Az ál­ta­la rög­zí­tett fel­vé­te­le­ken 2,7 mil­li­ó­nál is több ob­jek­tum ha­gyott nyo­mot, a Föld­höz vi­szony­lag kö­ze­li üs­tö­kö­sök­től, il­let­ve kis­boly­gók­tól kezd­ve egé­szen a leg­tá­vo­lab­bi ga­la­xi­so­kig. A WI­SE mos­ta­ná­ban fe­jez­te be a ki­bő­ví­tett prog­ram­ját, mely­nek so­rán két inf­ra­vö­rös sáv­ban fény­ké­pez­te a tel­jes kis­bo­lyó­övet, il­let­ve rész­le­te­sen vizs­gál­ta az Uni­ver­zum tá­vo­li ob­jek­tu­ma­it. A mun­ka ered­mé­nye­ként fel­de­dez­tek egy ed­dig is­me­ret­len ult­ra­hi­deg bar­na tör­pét, 20 üs­tö­köst, 134 föld­kö­ze­lí­tő kis­boly­gót (NE­Os, Near-Earth Ob­jects), il­let­ve több, mint 33 ezer asz­te­ro­i­dát a Mars és a Ju­pi­ter kö­zöt­ti kis­boly­gó­öve­zet­ben. A si­ke­res fel­mé­ré­sek után 2011. feb­ru­ár 1-jén a WI­SE-t hi­ber­nál­ták, s a ku­ta­tók most a nyert ada­tok fel­dol­go­zá­sá­ra és elem­zé­sé­re kon­cent­rál­nak. Az el­ső 14 hét ada­ta­i­nak nyil­vá­nos­ság­ra ho­za­ta­lát 2011 áp­ri­li­sá­ra ter­ve­zik, míg a tel­jes fel­mé­rés vég­ső pub­li­ká­lá­sá­nak cél­dá­tu­ma 2012 már­ci­u­sa.

A La­gú­na-köd­nek (M8) a WI­SE űr­te­lesz­kóp inf­ra­vö­rös fel­vé­te­le­i­ből össze­ál­lí­tott mo­za­ik­ké­pe.
[NA­SA/JPL-Cal­tech/UC­LA]

A WI­SE ada­tai sze­ren­csés eset­ben bi­zo­nyí­té­kul szol­gál­hat­nak John Mat­ese és Da­ni­el Whit­mi­re (Uni­ver­sity of Lo­u­i­si­a­na) új di­na­mi­kai és sta­tisz­ti­kai elem­zé­sé­nek ered­mé­nyé­re is. A ku­ta­tók sze­rint az Oort-fel­hő kül­ső ré­szé­ből szár­ma­zó üs­tö­kö­sök pá­lyá­i­nak vizs­gá­la­ta va­ló­ban azt jel­zi, hogy a Nap­nak le­het egy olyan kí­sé­rő­je, ami az Oort-fel­hő bel­ső ré­szén ke­ring csil­la­gunk kö­rül, tö­me­ge pe­dig a Ju­pi­te­ré­nek né­hány­szo­ro­sa. A hi­po­te­ti­kus boly­gó­nak a Ty­che ne­vet ad­ták.

Mi­vel a WI­SE hat hó­nap el­té­rés­sel két inf­ra­vö­rös sáv­ban két­szer is le­fény­ké­pez­te az egész ég­bol­tot, jó esély le­het ar­ra, hogy ezek alap­ján ki­mu­tat­ha­tó egy ilyen mé­re­tű égi­test lát­szó­la­gos el­moz­du­lá­sa. Ezt a re­ményt erő­sí­ti az, hogy a má­so­dik fel­mé­rés sáv­ja­it úgy ter­vez­ték, hogy azok a na­gyon ki­csi, hi­deg csil­la­gok - bar­na tör­pék - su­gár­zá­sá­ra le­gye­nek a leg­ér­zé­ke­nyeb­bek, ezek pa­ra­mé­te­rei pe­dig na­gyon ha­son­lí­ta­nak a Ty­che fel­té­te­le­zett tu­laj­don­sá­ga­i­hoz. A Ty­che túl hi­deg és hal­vány ah­hoz, hogy su­gár­zá­sa az op­ti­kai tar­to­mány­ban mű­kö­dő táv­csö­vek­kel ki­mu­tat­ha­tó le­gyen, a meg­fe­le­lő irány­ba né­ző ér­zé­keny inf­ra­vö­rös te­lesz­kó­pok­kal azon­ban nem el­kép­zel­he­tet­len a si­ke­res azo­no­sí­tás. A WI­SE pont ilyen, ugyan­is az ég­bolt (két­sze­ri) tel­jes fel­mé­ré­se mi­att biz­to­san né­zett a meg­fe­le­lő irány­ba, már ha a ke­re­sett ob­jek­tum egy­ál­ta­lán lé­te­zik.

Ér­de­kes még, hogy mi­ért gö­rög ne­vet ka­pott a fel­té­te­le­zett égi­test, mi­kor a töb­bi boly­gó a ró­mai mi­to­ló­gi­á­ból nyer­te a ne­vét. (Ty­che a sze­ren­cse és a vé­let­len gö­rög is­ten­asszo­nya, ró­mai meg­fe­le­lő­je For­tu­na.) Az ok a kö­vet­ke­ző. A Nap fel­té­te­le­zett kí­sé­rő­jé­nek kér­dé­se már ko­ráb­ban is fel­me­rült. A múlt szá­zad nyolc­va­nas éve­i­ben ezt az ob­jek­tu­mot a meg­tor­lás gö­rög is­ten­nő­je, Ne­me­sis után ne­vez­ték el, mi­vel ezt az égi­tes­tet tar­tot­ták fe­le­lős­nek a föld­tör­té­net pe­ri­o­di­kus­nak gon­dolt nagy ki­ha­lá­si ese­mé­nye­i­ért. Az ak­ko­ri el­kép­ze­lé­sek sze­rint a Ne­me­sis egy vö­rös tör­pe, mely­nek Nap kö­rü­li pá­lyá­ja erő­sen el­nyúlt, így gra­vi­tá­ci­ós per­tur­bá­ló ha­tá­sa 26 mil­lió éven­ként egy üs­tö­kö­s­ára­da­tot in­dít az Oort-fel­hő­ből a Nap­rend­szer bel­ső te­rü­le­tei fe­lé. Min­den ilyen hul­lám­ból né­hány üs­tö­kös el­ta­lál­ta a Föl­det, ami az ép­pen ak­kor élő fa­jok nagy ré­sze szá­má­ra vég­ze­tes ered­ménnyel járt. Az újabb ku­ta­tá­sok sze­rint azon­ban a ki­ha­lá­si hul­lá­mok egy­ál­ta­lán nem sza­bá­lyos idő­kö­zön­ként kö­vet­kez­tek be, így a Ne­me­sis fel­té­te­le­zé­se ezen ok­ból már nem szük­sé­ges. Azon­ban el­vet­ni sem kell tel­je­sen a hi­po­té­zist, ér­de­mes meg­vizs­gál­ni egy né­hány mil­lió éves pe­ri­ó­du­sú, kör­höz kö­ze­li pá­lyán ke­rin­gő kí­sé­rő lé­té­nek le­he­tő­sé­gét, amely már nem je­lent az előb­bi­hez ha­son­ló ve­szélyt a föl­di bio­szfé­rá­ra. A két ob­jek­tu­mot meg­kü­lön­böz­te­ten­dő ne­vez­ték el az "új" pla­né­tát a rossz­in­du­la­tú Ne­me­sis nő­vé­ré­ről, a jó­in­du­la­tú Ty­che-ről.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk az Ica­rus c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2011.02.20.