2011.07.12. - A szu­per­nó­vák is nagy por­ter­me­lők le­het­nek

A Her­schel űr­táv­cső nagy mennyi­sé­gű port de­tek­tált a hí­res SN 1987A szu­per­nó­va ma­rad­vá­nyá­nak kör­nye­ze­té­ben, ami ar­ra utal, hogy a szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok­nak is nagy sze­re­pük le­het a koz­mi­kus por lét­re­ho­zá­sá­ban.

Az ESA Her­schel űr­ob­szer­va­tó­ri­u­ma a Tej­út­rend­szer egyik kí­sé­rő­ga­la­xi­sa, a Nagy Mag­el­lán-fel­hő hi­deg por­tól szár­ma­zó emisszi­ó­já­nak fel­tér­ké­pe­zé­sét vé­gez­te a tá­vo­li inf­ra­vö­rös tar­to­mány­ban. A köz­ben ké­szí­tett fel­vé­te­le­ken az 1987 feb­ru­ár­já­ban fel­rob­bant, SN 1987A jel­zés­sel el­lá­tott hí­res szu­per­nó­va po­zí­ci­ó­ja kö­rül egy fé­nyes folt lát­ha­tó. Mi­ka­ko Mat­su­u­ra (Uni­ver­sity Col­l­e­ge Lon­don) sze­rint az utób­bi 400 év leg­kö­ze­leb­bi szu­per­nó­vá­já­nak kör­nye­ze­te sok­kal fé­nye­sebb a tá­vo­li inf­ra­vö­rös­ben, mint azt vár­ták, az itt ta­lál­ha­tó, kö­rül­be­lül -250 °C-os por­szem­csék inf­ra­vö­rös su­gár­zá­sá­nak in­ten­zi­tá­sa mint­egy 220-szo­ro­san ha­lad­ja meg a Nap tel­jes ener­gia­ki­bo­csá­tá­sát. Az inf­ra­vö­rös flu­xus alap­ján meg­be­csül­ték a szu­per­nó­va-ma­rad­vány kö­rü­li por mennyi­sé­gét is, ami szin­tén meg­lep­te a ku­ta­tó­kat, ugyan­is mint­egy ezer­sze­re­se an­nak, amit egy szu­per­nó­va-rob­ba­nás­tól ed­dig vár­tak: kö­rül­be­lül 200 ezer föld­mé­re­tű boly­gó anya­ga (0,4-0,7 nap­tö­meg) van je­len hi­deg por for­má­já­ban az SN 1987A köz­vet­len kör­nye­ze­té­ben.

A bal ol­da­li kép a Nagy Mag­el­lán-fel­hő SN 1987A kö­rü­li te­rü­le­tét mu­tat­ja a Her­schel tá­vo­li inf­ra­vö­rös fel­vé­te­lén, a szu­per­nó­va-ma­rad­vány a kö­zé­pen meg­fi­gyel­he­tő fé­nyes folt fe­hér kör­rel meg­je­löl­ve. A kö­rön be­lü­li ré­gió rész­le­te­sebb, az op­ti­kai tar­to­mány­ban a Hubb­le Űr­te­lesz­kóp ál­tal ké­szí­tett ké­pe a jobb ol­da­lon lát­ha­tó.
[ESA/Her­schel/PACS/SPI­RE/NA­SA-JPL/Cal­tech/UCL/STS­cI, Hubb­le Her­i­tage Team (AU­RA/STS­cI/NA­SA/ESA)]

A por­szem­csé­ket al­ko­tó ne­héz ato­mok (szén, szi­lí­ci­um, oxi­gén, vas) nem jö­het­tek lét­re az Ős­rob­ba­nás so­rán, ké­sőbb kel­lett ki­ala­kul­ni­uk. Bár a por a Vi­lág­egy­tem­nek - ben­ne a Nap­rend­sze­rünk­nek is - csak kis ré­szét ké­pe­zi, a Föld­höz ha­son­ló boly­gók fő al­ko­tó­ré­sze, ez­ál­tal pe­dig je­len­tős sze­re­pe van az élet ki­ala­ku­lá­sá­ban is. Nem tel­je­sen vi­lá­gos azon­ban a por ere­de­te, kü­lö­nö­sen az Uni­ver­zum tá­vo­li, s így szük­ség­kép­pen fi­a­tal tar­to­má­nya­i­ban. A kö­ze­li ré­gi­ók­ban a por fő lét­re­ho­zó­i­nak a vö­rös óri­á­so­kat gon­dol­juk, ezek ese­té­ben a por­szem­csék a csil­lag­ból ki­áram­ló for­ró gá­zok­ban kon­den­zá­lód­nak, kis túl­zás­sal a ké­mé­nyek­ben le­ra­kó­dó ko­rom­szem­csék­hez ha­son­ló­an. A ko­rai Uni­ver­zum­ban azon­ban még nem vol­tak ilyen csil­la­gok, vi­szont por a Vi­lág­egye­tem tá­vo­li tar­to­má­nya­i­ban is de­tek­tál­ha­tó. Az SN 1987A ese­te - az el­ső ilyen bi­zo­nyí­ték­ként - azon­ban jel­zi, hogy a szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok is nagy mennyi­sé­gű port hoz­hat­nak lét­re, amely­nek szem­cséi a tá­gu­ló és köz­ben hű­lő gáz­bu­rok­ban kon­den­zá­lód­hat­nak. Mi­vel már a fi­a­tal Uni­ver­zum­ban is sok szu­per­nó­va-rob­ba­nás kö­vet­ke­zett be, ez ma­gya­rá­zat­tal szol­gál­hat a por ko­rai meg­je­le­né­sé­re is.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Sci­en­ce ma­ga­zin hon­lap­ján je­lent meg 2011. jú­li­us 7-én.

For­rás:

• ESA News 2011.07.07.