2011.11.25. - Bu­bo­ré­kok­tól hem­zse­gő tör­pe­ga­la­xis

A Hubb­le Űr­táv­cső ké­pe­i­ből össze­ál­lí­tott mon­tá­zson jól meg­fi­gyel­he­tők a kis­mé­re­tű ga­la­xist át­szö­vő gáz­bu­bo­ré­kok, ame­lyek egy­ko­ri szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok lát­vá­nyos ma­rad­vá­nyai.

A Hubb­le Űr­te­lesz­kóp és más táv­csö­vek hí­res fel­vé­te­le­in leg­több­ször ele­gáns spi­rál-, vagy fi­nom élű el­lip­ti­kus ga­la­xi­so­kat le­het lát­ni, de ezek a szép és jel­leg­ze­tes for­mák csak a nagy mé­re­tű ob­jek­tu­mok ese­té­ben mu­tat­koz­nak. A ki­sebb ga­la­xi­sok sok­fé­le for­má­ban fi­gyel­he­tő­ek meg, így osz­tá­lyo­zá­suk is jó­val ne­he­zebb. Ezek kö­zé tar­to­zik a Hubb­le Űr­táv­cső­vel nem­rég vizs­gált Holm­berg II ir­re­gu­lá­ris (sza­bály­ta­lan ala­kú) tör­pe­ga­la­xis is, mely egye­dül­ál­ló for­má­ját ha­tal­mas, for­ró gáz­bu­bo­ré­kok­nak kö­szön­he­ti.

A Holm­berg II-ben lé­vő bo­nyo­lult gáz­hé­jak lét­re­jöt­tét csil­la­gok ge­ne­rá­ci­ó­i­nak ener­gi­kus élet­cik­lu­sai okoz­ták. A nagy­tö­me­gű csil­la­gok a gáz­anyag sű­rűbb tar­to­má­nya­i­ban ala­kul­tak ki, fej­lő­dé­sük ké­sőb­bi sza­ka­sza­i­ban pe­dig erős csil­lag­sze­let pro­du­kál­tak, ami szét­fúj­ta a kör­nye­ze­tük­ben lé­vő anya­got. Éle­tük leg­vé­gén szu­per­nó­va­ként rob­ban­tak fel, a rob­ba­ná­sok lö­kés­hul­lá­mai nagy se­bes­ség­gel áram­lot­tak át az ak­kor már ke­vés­bé sű­rű gáz­anya­gon, fel­fűt­ve és ki­tá­gít­va azt, így ala­kít­va ki eze­ket a lát­vá­nyos gáz­hé­ja­kat, me­lye­ket most meg­fi­gyel­he­tünk.

A Holm­berg II sű­rű csil­lag­ke­let­ke­zé­si ré­gi­ók­ból és ki­ter­jedt, ke­ve­sebb anya­got tar­tal­ma­zó te­rü­le­tek­ből áll, me­lyek több ezer fény­év át­mé­rő­jű­ek is le­het­nek. Tör­pe­ga­la­xis­ként nin­cse­nek sem a Tej­út­rend­szer­hez ha­son­ló spi­rál­kar­jai, sem az el­lip­ti­kus ga­la­xi­sok­ra jel­lem­ző, sű­rű mag­ja. Így a Holm­berg II gra­vi­tá­ci­ós szem­pont­ból egy­faj­ta "me­ne­dék­nek" te­kint­he­tő, ahol az olyan "tö­ré­keny" kép­ződ­mé­nyek, mint ezek a gáz­bu­bo­ré­kok is, meg tud­ják tar­ta­ni a for­má­ju­kat.

A Hubb­le Űr­te­lesz­kóp lát­ha­tó és kö­ze­li inf­ra­vö­rös fel­vé­te­le­i­ből össze­ál­lí­tott kép a Holm­berg II ir­re­gu­lá­ris tör­pe­ga­la­xis­ról. A ga­la­xis­ban több ha­tal­mas gáz­bu­bo­rék fi­gyel­he­tő meg, me­lyek egy­ko­ri szu­per­nó­va-rob­ba­ná­sok ma­rad­vá­nyai.
[NA­SA/ESA]

Bár mé­re­tét te­kint­ve je­len­ték­te­len, a Holm­berg II még­is fi­gye­lem­re­mél­tó sa­já­tos­sá­gok­kal ren­del­ke­zik. Szo­kat­lan meg­je­le­né­se mel­lett - ami mi­att he­lyet ka­pott Hal­ton Arp 1966-ban meg­je­lent, Kü­lön­le­ges ga­la­xi­sok at­la­sza c. ki­ad­vá­nyá­ban is - a ga­la­xis egy ult­ra­fé­nyes rönt­gen­for­rás­nak is ott­hont ad, mely a fen­ti kép jobb fel­ső sar­ká­ban lát­ha­tó há­rom bu­bo­rék­ból a kö­zép­ső cent­ru­má­ban ta­lál­ha­tó. Je­len­leg több el­mé­let is lé­te­zik ar­ról, va­jon mi okoz­hat­ja ezt az erős rönt­gen­su­gár­zást, a leg­va­ló­szí­nűbb ma­gya­rá­zat sze­rint a for­rás egy kö­ze­pes tö­me­gű fe­ke­te lyuk kö­rül áram­ló anyag­gyű­rű le­het.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2011.09.29.