2012.02.03. - Hol­di ás­ványt ta­lál­tak Nyu­gat-Auszt­rá­li­á­ban

Az utol­só olyan ás­vány­tí­pust is meg­ta­lál­ták Auszt­rá­li­á­ban, mely­ről az év­ti­ze­dek­kel ez­előt­ti hold­sé­ták ered­mé­nye­ként be­gyűj­tött kő­zet­min­ták ta­nul­má­nyo­zá­sa alap­ján azt gon­dol­ták, hogy ki­zá­ró­lag csak a kí­sé­rőn­kön for­dul elő.

A tran­quil­li­tyit ás­ványt - amely ne­vét az Apol­lo 11 hold­komp­já­nak 1969. jú­li­us 20-i lan­do­lá­si he­lyé­ről, a Nyu­ga­lom ten­ge­ré­ről (Ma­re Tran­quil­lita­tis, Sea of Tran­quil­lity) kap­ta - Bir­ger Ras­mus­sen (Cur­tin Uni­ver­sity) azo­no­sí­tot­ta, mi­köz­ben egy föl­di szik­la vé­kony, csi­szolt met­sze­tét vizs­gál­ta pász­tá­zó elekt­ro­mik­rosz­kóp­pal.

Az Apol­lo 11 ál­tal a Föld­re ho­zott min­tá­kat ta­nul­má­nyoz­va az 1970-es évek ele­jén a ku­ta­tók há­rom olyan ás­vá­nyi anya­got azo­no­sí­tot­tak, ame­lyek­ről a vizs­gá­la­tok alap­ján úgy gon­dol­ták, hogy azok ki­zá­ró­lag a Hol­don for­dul­nak elő. Eze­ket az arm­al­co­lit (Armstrong, Aldrin, Collins), a py­rox­fer­ro­it és a tran­quil­li­tyit név­vel lát­ták el. Az el­ső ket­tőt ké­sőbb azo­no­sí­tot­ták a Föl­dön is, most pe­dig a Uni­ver­sity of Wes­tern Aust­ra­lia és a Cur­tin Uni­ver­sity ku­ta­tói Ja­net Muh­ling, il­let­ve Ale­xand­ra Su­vo­ro­va ve­ze­té­sé­vel el­ső al­ka­lom­mal a har­ma­dik nyo­mát is meg­ta­lál­ták Nyu­gat-Auszt­rá­lia Pil­ba­ra te­rü­le­tén.

A ku­ta­tók a vizs­gált min­tát egy elekt­ron­mik­rosz­kóp­ban elekt­ron­nya­láb­bal su­gá­roz­ták be, majd az en­nek ha­tá­sá­ra ki­bo­csá­tott rönt­gen­su­gár­zás spekt­ru­má­nak elem­zé­sé­vel ál­la­pí­tot­ták meg az össze­té­te­lét. Ki­mu­tat­ták, hogy a föl­di ás­vány ugyan­azon ele­mek­ből épül fel, mint a hol­di tran­quil­li­tyit. Az elekt­ron­diff­rak­ci­ós min­tá­zat azt is meg­mu­tat­ta, hogy a két anyag kris­tály­szer­ke­ze­te is meg­egye­zik.

Ed­win 'Buzz' Al­drin a Hold fel­szí­nén. Si­sak­já­ban jól lát­ha­tó­an tük­rö­ző­dik az őt fény­ké­pe­ző Ne­il Arm­strong alak­ja is.
[NA­SA]

A ku­ta­tók úgy vé­lik, hogy rit­ka­sá­ga, il­let­ve a vál­to­zé­kony­sá­ga mi­att a tran­quil­li­tyit az utol­só, Föl­dön is azo­no­sí­tott hol­di ás­vány. Mi­vel a Hol­don gya­kor­la­ti­lag nincs víz, ezért kí­sé­rőn­ket ősi kő­ze­tek jel­lem­zik. A föl­di mag­má­ban azon­ban már kis mennyi­sé­gű víz is az ás­vá­nyok át­ala­ku­lá­sát okoz­hat­ja, ez­ál­tal pe­dig jó­val ne­he­zebb azo­no­sí­ta­ni őket.

Mind a hol­di, mind a föl­di tran­quil­li­tyit ide­á­lis ás­vá­nyi anyag a be­ágya­zó kő­ze­te ko­rá­nak ra­dio­met­ri­ai mód­szer­rel tör­té­nő meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz. A Pil­ba­ra te­rü­let szik­lá­i­ról, me­lyek­ben a tran­quil­li­tyit je­len­lé­tét ki­mu­tat­ták, ré­geb­ben azt gon­dol­ták, hogy mint­egy 820 mil­lió éve­sek, Ras­mus­sen és kol­lé­gá­i­nak a John de La­eter Cent­re for Isotope Re­se­arch la­bo­ra­tó­ri­um­ban el­vég­zett mé­ré­sei sze­rint azon­ban en­nél idő­seb­bek, ko­ruk kö­rül­be­lül 1,04 mil­li­árd év le­het.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Ge­o­logy c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2012.01.15.