2012.06.05. - Vé­nusz-át­vo­nu­lás 2012. jú­ni­us 6-án

Az év leg­je­len­tő­sebb elő­re je­lez­he­tő égi ese­mé­nye lesz a 2012. jú­ni­us 6-i Vé­nusz-át­vo­nu­lás, me­lyet nap­kel­té­től 06:55-ig kí­sér­he­tünk fi­gye­lem­mel. Ész­lel­jük éle­tünk utol­só Vé­nusz-át­vo­nu­lá­sát!

Az év csil­la­gá­sza­ti ese­mé­nye a jú­ni­us 6-án, szer­dán zaj­ló Vé­nusz-át­vo­nu­lás. A lát­vá­nyos­ság nap­kel­te­kor már zaj­lik, és he­lyi idő sze­rint rö­vid­del 7 óra előtt ér vé­get, az­az ki­csi­vel több, mint két órán át lát­hat­juk a Vé­nusz csöpp­nyi ko­rong­ját a Nap fé­nyes ar­ca előtt. Amint azt a 2004-es ese­mény so­rán már meg­ta­pasz­tal­hat­tuk, sza­bad szem­mel is lát­ha­tó lesz az ap­ró fol­tocs­ka - ter­mé­sze­te­sen a Nap meg­fi­gye­lé­sé­hez kö­te­le­ző vé­dő­esz­kö­zök hasz­ná­la­ta mel­lett.

Az idei át­vo­nu­lás so­rán a Vé­nusz út­ja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a be­lé­pés­től (ami­kor a Vé­nusz sö­tét ko­rong­ja meg­je­le­nik a Nap ke­le­ti pe­re­mén) a ki­lé­pé­sig (ami­kor a má­sik ol­da­lon el­hagy­ja azt), de Ma­gyar­or­szág­ról csak az utol­só órát és a ki­lé­pést le­het meg­fi­gyel­ni. A ki­lé­pés lesz szá­munk­ra a je­len­ség leg­ér­de­ke­sebb ré­sze, mert ek­kor kü­lö­nös fény­je­len­sé­ge­ket fi­gyel­he­tünk meg. A har­ma­dik és ne­gye­dik kon­tak­tus kö­zött 18 perc te­lik el, így vi­szony­lag ké­nyel­me­sen le­het ész­lel­ni, fo­tóz­ni. A Vé­nusz a Nap észa­ki ré­szén ha­lad át, át­mé­rő­je 58,3", míg a Na­pé 1890", ará­nyuk 1:32,4. A Vé­nusz majd­nem egy ív­per­ces ko­rong­ja mind­össze 0,001 mag­ni­tú­dós fény­csök­ke­nést fog okoz­ni.

Na­gyon fon­tos a meg­fe­le­lő szű­rők hasz­ná­la­ta az át­vo­nu­lás meg­fi­gye­lé­se­kor. Az 1999-es nap­fo­gyat­ko­zás­ra vá­sá­rolt nap­fo­gyat­ko­zás-né­ző szem­üve­gek kö­zül a fé­mes fe­lü­le­tű­ek to­vább­ra is biz­ton­sá­go­san hasz­nál­ha­tó­ak a sza­bad­sze­mes meg­fi­gye­lés­re, amennyi­ben a fe­lü­le­tük min­den­fé­le sé­rü­lés­től men­tes. A csak fény­csök­ken­tő ha­tá­sú, sö­tét fe­lü­le­tű vál­to­za­tok ennyi év után már nem biz­tos, hogy tel­jes vé­del­met nyúj­ta­nak a nap­fény ká­ros su­ga­rai el­len, ezek hasz­ná­la­ta nem ja­va­solt. Táv­csö­ves meg­fi­gye­lés ese­tén meg­fe­le­lő­en gő­zölt üveg- vagy fó­lia­szű­rőt hasz­nál­junk.

A je­len­ség "me­net­rend­je" kü­lön­bö­ző ma­gyar­or­szá­gi vá­ro­sok­ra.
[MCSE]

A Vé­nusz-át­vo­nu­lás le­fo­lyá­sa.
[MCSE]

A tő­lünk meg­fi­gyel­he­tő kon­tak­tu­sok és az ezek so­rán meg­fi­gyel­he­tő je­len­sé­gek a kö­vet­ke­zők:

3. kon­tak­tus: A Vé­nusz be­lül­ről érin­ti a nap­pe­re­met, ez­után a Vé­nusz-ko­rong egy­re ki­sebb da­rab­ja lát­ha­tó a nap­ko­rong szé­lén. A "fe­ke­te csepp" je­len­ség mi­att vár­ha­tó, hogy rö­vid­del a kon­tak­tus előtt egy sö­tét híd kö­ti össze a két égi­tes­tet, mint­ha a nap­pe­rem már ma­gá­hoz akar­ná "szip­pan­ta­ni" a boly­gót. A kon­tak­tus idő­pont­ja az, ami­kor a két égi­test alak­já­ból ar­ra kö­vet­kez­te­tünk, hogy ép­pen érin­ti egy­mást a két kör­ív, de je­gyez­zük fel a "fe­ke­te csepp" lát­ha­tó­sá­gát és ide­jét is. A Vé­nusz-ko­rong nem lesz kont­rasz­tos, a vas­tag lég­kör dif­fúz­zá te­szi a boly­gó ko­rong­ját.

4. kon­tak­tus: A Vé­nusz ko­rong­ja tel­je­sen el­hagy­ja a Na­pot, a két ko­rong kí­vül­ről érint­ke­zik egy­más­sal. A boly­gó lég­kö­re mi­att táv­cső­vel né­hány per­cig még kö­vet­he­tő a Vé­nusz út­ja a Nap mel­lett.

A boly­gó ki­lé­pé­sé­nek fá­zi­sai a 2004-es Vé­nusz-át­vo­nu­lás­kor.
[La­dá­nyi Ta­más]

Bo­rult idő ese­té­re ter­vez­zünk "me­ne­kü­lé­si út­vo­na­lat"! El­kép­zel­he­tő, hogy az or­szá­gon be­lül is le­het de­rült te­rü­le­tet ta­lál­ni, de le­het, hogy kül­föld­re kell utaz­ni, hogy is­mét meg­lát­has­suk a Vé­nusz sö­tét szi­lu­ett­jét a Nap előtt. "Eső­nap" nincs! A kö­vet­ke­ző át­vo­nu­lás­ra 2125. de­cem­ber 8-ig kel­le­ne vár­ni, de ak­kor is csak az ele­je lát­ha­tó. (A 2117-es je­len­ség egy­ál­ta­lán nem lesz Ma­gyar­or­szág­ról lát­ha­tó.) 2247. jú­ni­us 11-én ugyan ma­gas nap­ál­lás mel­lett az egész át­vo­nu­lás lát­ha­tó lesz tő­lünk, de az már a tá­vo­li utó­da­ink ese­mé­nye.

A Vé­nusz-át­vo­nu­lá­sok kü­lön­le­ges­sé­gét a je­len­ség rit­ka­sá­ga ad­ja. A táv­cső fel­ta­lá­lá­sa óta össze­sen hét al­ka­lom­mal volt ilyen je­len­ség, eb­ből ha­tot meg is fi­gyel­tek.

A mos­ta­ni át­vo­nu­lás leg­ér­de­ke­sebb ese­mé­nye: a boly­gó ki­lé­pé­se a nap­ko­rong elől.
[MCSE]

A je­len­ség lát­ha­tó­sá­ga. Az ide­á­lis hely­szín: a Tá­vol-Ke­let.
[F. Es­pen­ak]

Ma­gyar­or­szág kü­lön­bö­ző pont­jai kö­zött túl nagy el­té­rés nem lesz, bár a ke­le­ten élők­nek ked­vez a ko­ráb­ban ke­lő Nap. A nap­kel­te idő­pont­já­ban akár 25-30 per­ces el­té­ré­sek is le­het­nek kö­szön­he­tő­en a kö­zel­gő nyá­ri nap­for­du­ló­nak. Ma­gyar­or­szág észak­ke­le­ti csücs­ké­ben (a Nyír­ség­ben Ti­sza­becs­nél) 4:30-kor kel a Nap, míg dél­nyu­ga­ton 5:02-kor. Ér­de­mes lesz te­hát ke­le­tebb­re és észa­kabb­ra utaz­ni. A boly­gó­fo­tó­zás­hoz ha­son­ló­an a jó kép el­éré­sé­hez vá­lo­gas­suk meg az ész­le­lő­he­lyün­ket. Bár nap­kel­te ide­jén ál­ta­lá­ban nyu­godt a le­ve­gő, a jú­ni­u­si ma­gas nap­emel­ke­dés so­rán ha­mar fel­me­le­ged­het, ami a lég­kö­ri nyu­godt­sá­got tönk­re­te­szi. Er­dős, fü­ves vagy víz­par­ti meg­fi­gye­lő­hely a leg­jobb vá­lasz­tás, tá­vol la­kott te­rü­le­tek­től.

Táv­cső: Hosszú fó­ku­szú, nagy na­gyí­tá­sú táv­cső az ide­á­lis, ami tel­je­sen le van zár­va a kül­ső fé­nyek­től (pl. a rá­csos Dob­son-táv­csö­ve­ket le kell egy le­pel­lel ár­nyé­kol­ni). Nap­szű­rő fó­li­át, üve­get is hasz­nál­ha­tunk, vagy Her­schel-priz­mát. A je­len­ség meg­fi­gye­lé­sé­nek to­váb­bi biz­ton­sá­gos mód­ja a ki­ve­tí­tés. A meg­fe­le­lő fény­csök­ken­tés­re és a bal­ese­tek el­ke­rü­lé­sé­re ügyel­ni kell. Elő­ző­leg tesz­tel­jük nap­táv­csö­vün­ket! Kü­lö­nö­sen ér­de­kes le­het hid­ro­gén-al­fa nap­táv­csö­vek­kel ész­lel­ni a je­len­sé­get. Ezek a 2004-es ese­mény­kor még nem vol­tak el­ter­jed­ve. H-al­fá­ban a Nap pe­re­me ma­ga­sab­ban van, a ki­lé­pés 1-2 perc­cel ké­sőbb kö­vet­ke­zik be, sze­ren­csés eset­ben pro­tu­be­ran­ci­á­kat is lát­ha­tunk/fo­tóz­ha­tunk a Vé­nusz-ko­rong mel­lett.

A Vé­nusz kö­ze­le­dé­se a Nap­hoz: Az es­ti égen az át­vo­nu­lás előtt nap­ról nap­ra le­het kö­vet­ni sza­bad szem­mel és táv­cső­vel egy­aránt boly­gó­szom­szé­dun­kat. Táv­cső­vel lát­ha­tó, ahogy gyor­san nő az át­mé­rő­je és vé­ko­nyo­dik a sar­ló. Az át­vo­nu­lás előt­ti na­pok­ban a sar­ló szar­vai meg­hosszab­bod­nak, akár kör­be is ér­he­tik a boly­gót! Ez a Vé­nusz-lég­kör tü­ne­mé­nye. Nap­pa­li égen akár 1-2 nap­pal ese­mény előt­ti és utá­ni Vé­nuszt is meg­pil­lant­hat­juk, de a Nap kö­zel­sé­ge mi­att vi­gyáz­ni kell az ész­le­lés­kor.

Nap­kel­te: Jó ho­ri­zon­tú ész­le­lő­he­lye­ken há­lás fo­tó­té­ma a ke­lő nap­ko­rong, raj­ta a Vé­nusz fe­ke­te ko­rong­já­val. Fo­tók mel­lett vi­de­ó­kat is ké­szít­he­tünk a fe­lejt­he­tet­len és éle­tünk­ben több­ször már nem is­mét­lő­dő je­len­ség­ről. Kö­ze­led­ve a nap­folt­ma­xi­mum­hoz re­mény­ked­he­tünk né­hány na­gyobb folt­cso­port­ban. Ha ed­dig fe­ke­té­nek lát­tuk a nap­fol­tok um­brá­ját, most meg­le­pőd­he­tünk, hogy a Vé­nusz szi­lu­ett­je még sö­té­tebb. Nap­kel­te után a boly­gó egy­re gyor­sul­va fog kö­ze­led­ni a Nap pe­re­mé­hez.

Ki­lé­pés: A meg­fi­gye­lés leg­lé­nye­ge­sebb és leg­lát­vá­nyo­sabb ré­sze. Saj­nos az ala­csony nap­ál­lás mi­att hul­lám­zó nap­pe­rem­re szá­mí­tunk, ami meg­ne­he­zí­ti a pon­tos kon­tak­tus­mé­rést. A ré­gi­ek ál­tal za­va­ró­ként fel­jegy­zett fe­ke­te-csepp je­len­sé­get 2004-ben szin­te alig lát­tuk a mai mo­dern, jó kép­al­ko­tá­sú táv­csö­vek­kel. Sok­kal za­va­róbb volt a leg­utóbb is meg­fi­gyelt "Lo­mo­no­szov-gyű­rű", amit a boly­gó lég­kö­re oko­zott. Ez a két je­len­ség elég­gé meg­ne­he­zít­he­ti a pon­tos idő­mé­rést, ami­kor a két égi­test pe­re­me érint­ke­zik. A fe­ke­te ko­rong kö­rü­li vi­lá­gos gyű­rű nem fel­tét­le­nül lesz egy­for­ma fé­nyes­sé­gű, le­het, hogy csak né­mely ré­sze lát­szik majd. Ma már az idő­mé­rés­nek nincs sze­re­pe a nap­tá­vol­ság meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban, de a kon­tak­tus-idő­pon­to­kat fel­tét­le­nül je­gyez­zük fel.

Ha egy pa­pír­lap­ra táv­cső­vel ki­ve­tít­jük a Na­pot, biz­ton­sá­go­san fi­gyel­het­jük a je­len­sé­get. Elő­nye, hogy egy­szer­re töb­ben szem­lél­he­tik a Vé­nusz-át­vo­nu­lást.
[MCSE]

So­ha ne néz­zünk a Nap­ba sza­bad szem­mel, csak biz­ton­sá­gos nap­fo­gyat­ko­zás-né­ző szem­üveg­gel. Az ív­he­gesz­tés­hez hasz­ná­la­tos 13-as fo­ko­za­tú he­gesz­tő­üve­gek is meg­fe­lel­nek a cél­nak. Így se néz­zünk hosszú ide­ig a Nap­ba. 5-10 má­sod­per­cig szem­lé­lőd­jünk, majd ez­után tart­sunk né­hány perc szü­ne­tet. A je­len­ség las­sú le­fo­lyá­sa amúgy sem in­do­kol­ja a fo­lya­ma­tos szem­lé­lő­dést.
[MCSE]

For­rás:

• MCSE