2012.07.17. - Fur­csa ga­la­xis a Hubb­le fo­tó­ján

Né­mi­leg meg­le­pő mó­don egy, a Hubb­le Űr­te­lesz­kóp ál­tal le­fo­tó­zott spi­rál­ga­la­xis köz­pon­ti tar­to­má­nya, az ún. du­dor is spi­rál­szer­ke­zet­tel ren­del­ke­zik, ami ta­lán azt jel­zi, hogy a ga­la­xis nem vett részt köl­csön­ha­tás­ban.

Nem­rég si­ke­rült meg­örö­kí­te­ni a Hubb­le Űr­táv­cső­vel a Föld­től mint­egy 100 mil­lió fény­év­re lé­vő, ESO 498-G5 ka­ta­ló­gus­je­lű ga­la­xist, mely­nek kü­lön­le­ges­sé­gét - a csak­nem me­rő­le­ges rá­lá­tás­nak kö­szön­he­tő­en fel­tá­rul­ko­zó spi­rál­kar-szer­ke­zet mel­lett - köz­pon­ti tar­to­má­nya (a du­dor, vagy an­gol szak­szó­val a "bul­ge") for­má­ja ad­ja. Míg a leg­több, ko­ráb­ban meg­fi­gyelt spi­rál­ga­la­xis köz­pon­ti du­do­ra egy nagy­já­ból ho­mo­gén fé­nyes­sé­gű, in­ten­zí­ven su­gár­zó tér­rész, ad­dig az ESO 498-G5 ese­té­ben ez a köz­pon­ti tar­to­mány is spi­rál­szer­ke­zet­tel ren­del­ke­zik, mint­ha egy be­ágya­zott kis spi­rál­ga­la­xis he­lyez­ked­ne el a most le­fény­ké­pe­zett csil­lag­vá­ros bel­se­jé­ben.

A Hubb­le se­gít­sé­gé­vel ko­ráb­ban is si­ke­rült már né­hány ha­son­ló, kü­lön­le­ges bel­se­jű spi­rál­ga­la­xist meg­örö­kí­te­ni, de mind kö­zül ez az egyik leg­lát­vá­nyo­sabb pél­dány. A klasszi­kus du­do­rok, il­let­ve a most meg­fi­gyelt­hez ha­son­ló spi­rá­lis du­do­rok meg­le­pő mó­don ha­son­lí­ta­nak az el­lip­ti­kus, il­let­ve a spi­rál­ga­la­xi­sok­ra. Előb­bi­ek ese­té­ben a csil­lag­ke­let­ke­zés üte­me ala­csony, a csil­la­gok moz­gá­sa pe­dig vé­let­len­sze­rű, míg az utób­bi­ak­ra az in­ten­zív csil­lag­ke­let­ke­zés és a csil­la­gok ren­de­zett ke­rin­gé­se jel­lem­ző. Vagy­is egy­faj­ta "ga­la­xis a ga­la­xis­ban" rend­szert fi­gyel­he­tünk meg a spi­rál­ga­la­xi­sok ese­té­ben.

Az ESO 498-G5 ga­la­xis a Hubb­le Űr­te­lesz­kóp fel­vé­te­lén, kö­ze­pén a spi­rál­szer­ke­ze­tet mu­ta­tó köz­pon­ti du­dor­ral.
[ESA/Hubb­le & NA­SA]

A kü­lön­bö­ző tí­pu­sú du­do­rok ki­ala­ku­lá­sa min­den bi­zonnyal az egyes ga­la­xi­sok el­té­rő fej­lő­dés­tör­té­ne­té­hez köt­he­tő. A szak­em­be­rek el­kép­ze­lé­sei sze­rint míg a klasszi­kus du­do­rok ga­la­xi­sok üt­kö­zé­se, össze­ol­va­dá­sa so­rán jö­het­nek lét­re, ad­dig a spi­rá­lis du­dor az em­lí­tett köl­csön­ha­tá­sok hi­á­nyá­ban ki­ala­ku­ló, "ter­mé­sze­tes" kép­ződ­mény. Mi­vel az előb­bi tí­pus­ból ed­dig jó­val töb­bet si­ke­rült meg­fi­gyel­ni, fel­te­he­tő, hogy a ga­la­xi­sok kö­zöt­ti köl­csön­ha­tá­sok igen gya­ko­ri­ak az Uni­ver­zum­ban.

For­rás:

• NA­SA News 2012.05.25.