2012.11.09. - Ki­lá­tás­ta­lan re­cesszió a csil­lag­ke­let­ke­zés­ben

A gaz­da­sá­gi re­cesszi­ót idő­vel gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lés kö­ve­ti. Az ed­di­gi leg­na­gyobb fel­mé­rés sze­rint a csil­lag­ke­let­ke­zés ese­té­ben azon­ban nem így van, an­nak üte­me az Ős­rob­ba­nás óta fo­lya­ma­to­san és ra­di­ká­li­san csök­ken.

Az Uni­ver­zum je­len­leg el­fo­ga­dott fej­lő­dé­si mo­dell­je sze­rint az el­ső csil­la­gok 13,4 mil­li­árd év­vel ez­előtt kezd­tek el ki­ala­kul­ni, az­az mint­egy 300 mil­lió év­vel az Ős­rob­ba­nás után. A leg­több­jük a mai át­lag­hoz ké­pest va­ló­sá­gos monst­rum volt, tö­me­gük a Na­pé­nak több­száz­szo­ro­sát is el­ér­het­te. A mé­re­tük mi­att azon­ban éle­tük na­gyon rö­vid le­he­tett csak, nuk­le­á­ris üzem­anya­gu­kat el­hasz­nál­va alig 1 mil­lió év alatt szu­per­nó­va­ként fe­jez­ték be azt, míg a jó­val ki­sebb tö­me­gű csil­la­gok pá­lya­fu­tá­sa sok­kal hosszabb, sok mil­li­árd évig is tart­hat. A rob­ba­ná­sok so­rán szét­szó­ró­dott por és gáz az újabb és újabb csil­lag­nem­ze­dé­kek­ben hasz­no­sul. Na­punk­ról pél­dá­ul úgy gon­dol­juk, hogy har­ma­dik ge­ne­rá­ci­ós csil­lag, tö­me­ge pe­dig nagy­já­ból a mai szten­derd­nek fe­lel meg. Tö­me­gük­től és egyéb tu­laj­don­sá­ga­ik­tól füg­get­le­nül a csil­la­gok két­ség­te­le­nül a leg­fon­to­sabb al­ko­tó­ele­mei a Tej­út­rend­sze­rünk­höz ha­son­ló ga­la­xi­sok­nak, ezért a Vi­lág­egye­tem csil­lag­ke­let­ke­zé­si his­tó­ri­á­já­nak fel­de­rí­té­se alap­ve­tő a ki­ala­ku­lá­suk és fej­lő­dé­sük meg­ér­té­se szem­pont­já­ból.

Egy nem­zet­kö­zi ku­ta­tó­cso­port Da­vid Sob­ral (Uni­ver­sity of Le­iden) ve­ze­té­sé­vel az UK­IRT (UK Inf­ra­red Te­lesc­ope), a VLT (Very Lar­ge Te­lesc­ope) és a Su­ba­ru te­lesz­kóp se­gít­sé­gé­vel a ga­la­xi­sok ed­di­gi leg­tel­je­sebb fel­mé­ré­sét vé­gez­te el a csil­lag­ke­let­ke­zé­si fo­lya­ma­tok szem­pont­já­ból. Az ál­ta­luk össze­gyűj­tött ada­tok mennyi­sé­ge tíz­sze­re­se bár­me­lyik, ko­ráb­ban ha­son­ló cél­lal vég­zett fel­mé­rés so­rán nyert adat­tö­meg­nek. A vizs­gált, kü­lön­bö­ző tá­vol­ság­ban és en­nek meg­fe­le­lő­en el­té­rő kor­ban lé­vő ga­la­xi­sok csil­lag­böl­cső­i­nek spekt­rosz­kó­pi­ai elem­zé­se alap­ján a ku­ta­tók meg tud­ták be­csül­ni azt a rá­tát, aho­gyan a por- és gáz­kö­dök­ben a csil­la­gok ke­let­kez­nek. En­nek ered­mé­nye­ként ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tot­tak, hogy az el­múlt 11 mil­li­árd év­ben az Uni­ver­zum mint egész csil­lag­pro­duk­tu­ma fo­lya­ma­to­san csök­kent és a csil­lag­ke­let­ke­zés je­len­le­gi üte­me csak har­min­ca­da a va­ló­szí­nű­leg 11 mil­li­árd év­vel ez­előt­ti csúcs­ér­té­ké­nek.

Az új fel­mé­rés sze­rint a Vi­lág­egye­tem "GDP"-je, csil­lag­pro­duk­tu­ma, 97 szá­za­lék­kal csök­kent az el­múlt 11 mil­li­árd év­ben.
[D. Sob­ral]

Sob­ral gaz­da­sá­gi pár­hu­za­ma sze­rint a Vi­lág­egye­te­met egy hosszú, ko­moly "vál­ság" gyöt­ri: a koz­mi­kus "GDP" je­len­leg csak 3 szá­za­lé­ka a csúcs­tel­je­sít­mény­nek. Ha a csök­ke­nés a je­len­le­gi ütem­ben foly­ta­tó­dik, ak­kor az el­kö­vet­ke­ző - bár­med­dig is tar­tó - idő­szak­ban a je­len­le­gi po­pu­lá­ció ma­xi­mum 5 szá­za­lé­ká­nak meg­fe­le­lő szá­mú új csil­lag fog már csak ki­ala­kul­ni. A ku­ta­tás sze­rint ma egy öreg csil­la­gok ál­tal do­mi­nált Uni­ver­zum­ban élünk, ezek egyik fe­le a "baby boom"-kor ke­let­ke­zett, 11-9 mil­li­árd év­vel ez­előtt, a má­sik pe­dig az az­óta el­telt, majd­nem öt­ször olyan hosszú idő­szak­ban. A jö­vő még sö­té­tebb, mi azon­ban sze­ren­csé­sek va­gyunk, hi­szen ga­la­xi­sunk­ban egy­elő­re még jó ütem­ben zaj­lik az új csil­la­gok ki­ala­ku­lá­sa. A fel­mé­rés - amel­lett, hogy vi­lá­go­san mu­tat­ja a csil­lag­ke­let­ke­zé­si ütem ra­di­ká­lis csök­ke­né­sét -, ide­á­lis min­tát szol­gál­tat­hat az alap­ve­tő prob­lé­ma, a 'mi­ért' meg­vá­la­szo­lá­sá­hoz is.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Monthly No­ti­ces of the Ro­yal Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2012.11.06.