2013.10.18. - Víz­ben gaz­dag asz­te­ro­i­da csa­pó­dott be egy ősi csil­lag­ba

Egy fe­hér tör­pe szín­ké­pé­nek vizs­gá­la­ta ar­ra utal, hogy a múlt­ban egy nagy mé­re­tű és sok vi­zet tar­tal­ma­zó kis­boly­gó ke­rin­gett kö­rü­löt­te, majd be­zu­hant a csil­lag­ba. Ez alap­ján a rend­szer­ben akár Föld­höz ha­son­ló boly­gók is lé­tez­het­tek.

A fe­hér tör­pék a kis tö­me­gű, Nap­hoz ha­son­ló csil­la­gok éle­té­nek a vé­gén jön­nek lét­re. Igen erős fel­szí­ni gra­vi­tá­ci­ó­juk mi­att csak a leg­könnyebb ele­mek, a hid­ro­gén és eset­leg a hé­li­um vo­na­lai fi­gyel­he­tő­ek meg, min­den más a lég­kör­ből a csil­lag bel­se­jé­be süllyed. Szá­mos fe­hér tör­pé­nél azon­ban más ele­mek, mint oxi­gén vagy szi­lí­ci­um is fel­buk­kan­nak: ez a szennye­ző­dés nem jö­het más­hon­nan, mint kí­vül­ről, a csil­lag kö­rü­li tör­me­lék­ko­rong­ból. A fe­hér tör­pék­re egy­ko­ri boly­gó­rend­sze­rük ma­rad­vá­nya hul­lik vissza.

Fan­tá­zia­rajz a víz­ben gaz­dag asz­te­ro­i­dá­ról, amint a fe­hér tör­pe fe­lé zu­han.
[Mark A. Gar­lick, space-art.​co.​uk, Uni­ver­sity of War­wick and Uni­ver­sity of Camb­ridge]

A Hubb­le-űr­táv­cső­vel, ult­ra­ibo­lya fény­ben fel­vett spekt­ru­mok a GD-61 név­re hall­ga­tó fe­hér tör­pe ese­té­ben igen ér­de­kes össze­té­te­lű szennye­ző­dést mu­tat­tak. A csil­lag lég­kö­ré­ben szá­mos kő­zet­al­ko­tót, szi­lí­ci­u­mot, mag­né­zi­u­mot és va­sat is ta­lál­tak, de az oxi­gén rész­ará­nya jó­val ma­ga­sabb­nak bi­zo­nyult, mint ami pusz­tán a be­hul­ló kő­ze­tek össze­té­te­lé­ből kö­vet­kez­ne. A Jay Fa­ri­hi (Uni­ver­sity of Camb­ridge) ve­zet­te ku­ta­tó­cso­port több le­he­tő­ség fi­gye­lem­be vé­te­le után ar­ra ju­tott, hogy az oxi­gén­több­let víz­jég­ből szár­maz­hat. A szennye­zés for­rá­sa ezek alap­ján egy nagy, akár a Ce­resszel össze­mér­he­tő mé­re­tű és össze­té­te­lű kis­boly­gó le­he­tett, 26-28%-os víz­tar­ta­lom­mal. Az égi­test az ere­de­ti­leg a Nap­nál na­gyobb, A szín­kép­tí­pu­sú csil­lag kö­rül ke­rin­gett, de va­la­mi­ért túl kö­zel ke­rült a fe­hér tör­pé­hez, szét­sza­kadt, és a vé­gül a csil­lag­ra hul­lott.

Oxi­gén rész­ará­nyok a GD-61-be zu­hant kis­boly­gó és a Nap­rend­szer né­hány égi­test­je ese­té­ben. A sö­tét­kék szín jel­zi a több­le­tet, a töb­bi szín az oxi­gén­tar­tal­mú kő­ze­tek rész­ará­nyát.
[Fa­ri­hi és mt­sai]

Az ilyen, nagy víz­tar­tal­mú asz­te­ro­i­dák kulcs­fon­tos­sá­gú­ak a Föld­höz ha­son­ló boly­gók fej­lő­dé­se szem­pont­já­ból. A Föld, mint boly­gó, igen szá­raz, tö­me­ge mind­össze 0,02%-át ad­ják az óce­á­nok. Azok vi­zét pe­dig ja­va­részt víz­jég­ben gaz­dag kis­boly­gók és üs­tö­kö­sök be­csa­pó­dá­sai szál­lí­tot­ták. Víz­ben gaz­dag asz­te­ro­i­dák más csil­la­gok kö­rü­li boly­gók fel­szí­nét is gaz­da­gít­hat­ták, az élet­hez ked­ve­zőbb kö­rül­mé­nye­ket biz­to­sít­va.

A kis­boly­gó be­zu­ha­ná­sa egy­ben ar­ra is utal, hogy a mai na­pig ott ke­rin­ge­nek na­gyobb boly­gók a GD-61 kö­rül: az asz­te­ro­i­dát is egy ilyen égi­test per­tur­bá­ci­ó­ja moz­dít­hat­ta ki ere­de­ti pá­lyá­já­ról, és küld­te a fe­hér tör­pe kö­ze­lé­be vég­ze­tes út­já­ra. A nagy­boly­gók és a víz­ben gaz­dag kis­boly­gók együt­tes je­len­lé­te azt is elő­re­ve­tí­ti, hogy a Nap­rend­szer­hez ha­son­ló boly­gó­rend­sze­rek más csil­la­gok kö­rül is lé­tez­het­nek. Sőt, nem csak nor­mál csil­la­gok, de akár fe­hér tör­pék kö­rül is ki­ala­kul­hat­nak vál­to­za­tos boly­gó­rend­sze­rek: úgy tű­nik, még­sem el­ve­télt öt­let fe­hér tör­pék lak­ha­tó­sá­gi zó­ná­it és ben­nük az élet le­he­tő­sé­ge­it ku­tat­ni.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Sci­en­ce ma­ga­zin­ban je­lent meg.

For­rás:

• phys.org 2013.10.10.