» - Csillagászat »
- Hírek »
- 2014 »
- január
2014.01.31. - A Ceres is vízpárát lövell az űrbe
A Herschel-űrtávcső megfigyelései alapján a törpebolygó két pontjáról is vízpára áramlik az űrbe. Azt azonban csak a 2015-ben érkező Dawn űrszonda mondhatja meg, hogy gejzírek vagy kriovulkánok okozzák-e a jelenséget.
Az Enceladus és Europa holdak után egy harmadik jeges égitestnél is sikerült kimutatni, hogy fagyott vízpárát ont magából. A Ceres azonban nem hold, hanem egy törpebolygó: 950 km-es átmérőjével a legnagyobb égitest a kisbolygóövben. A kutatók régóta gyanították, hogy jelentős részben jégből állhat, és az új megfigyelések megerősítik ezt a feltételezést.
Fantáziakép a Ceres vízfelhőiről.
[IMCCE-Observatoire de Paris / CNRS / Y. Gominet, B. Carry]
A Cerest négy alkalommal is vizsgálta a Herschel-űrtávcső a távoli infravörös tartományban dolgozó HIFI műszerével, és jelentős eltéréseket talált a víz mennyiségében. Egy esetben egyáltalán nem detektáltak vele vízjeget, de a másik három alkalommal is ingadozott a jel, összhangban a törpebolygó 9 órás forgási periódusával. Bár a HIFI nem volt képes felbontani a Ceres képét, ezek alapján mégis meg lehetett állapítani, hogy a felszín két szűk pontjáról ered a vízpára. Látható fényben készült felvételekkel összevetve kiderült, hogy a források körülbelül 5%-kal sötétebbek, mint a környező területek. A sötétebb felszín több hőt tud elnyelni a Nap sugárzásából, így onnét a vízjég is is könnyebben szublimálhat.
A vízmolekulák elnyelésének mértéke a színképben. Minél lejjebb van egy pont, annál több vízpára nyeli el a Ceresről induló infravörös fényt. Alul a Keck óriástávcsővel készült térkép a törpebolygóról: a vízpára a Piazzi és az A régió nevű helyekről származik.
[Küppers és mtsa / Nature]
A kutatást vezető Michael Küppers (ESA European Space Astronomy Centre) szerint ez az első eset, hogy egyértelműen sikerült vízpárát kimutatni a Ceres vagy bármely más kisbolygóövbeli égitest körül, és igazolja, hogy a Ceresnek jeges felszíne és légköre is van. Laurence O'Rourke (ESA), a Herschel kisbolygó- és üstökösmegfigyelési programja vezetőjének becslései szerint másodpercenként körülbelül 6 kg víz távozik a felszínről, vagyis a Ceresnek csak nagyon kis része kell, hogy átalakuljon, ami egybecseng azzal, hogy csak két szűk területet azonosítottak forrásként.
A víz eredete még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy gejzírekből származik: a sötétebb foltok területén szublimáló jég magával ragadja a porszemeket is, és így folyamatosan friss jég kerülhet a felszínre. De lehetséges, hogy kriovulkanizmus zajlik a Ceresen, vagyis a mélyből, a törpebolygó jeges köpenyéből tör fel a víz. Az utóbbi magyarázat problémája, hogy a holdakkal ellentétben a Cerest nem fűti egy nagybolygó árapálya sem, így az ehhez szükséges hő forrása még kérdéses. A rejtélyre a hirtelen még fontosabbá vált Dawn űrszonda fog egyértelmű választ adni, amikor bő egy év múlva, 2015 tavaszán eléri a Cerest, és pályára áll körülötte.
Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazin 2014. január 23-i számában jelent meg.
Forrás:
