2014.03.07. - Me­te­or­hur­ri­kán lesz a Mar­son

A C/2013 A1 je­lű üs­tö­kös 2014. ok­tó­ber 19-én 151 ezer ki­lo­mé­ter­re kö­ze­lí­ti meg a Mar­sot. Az elő­ze­tes szá­mí­tá­sok sze­rint be­csa­pó­dás te­hát nem lesz, de az ese­ményt na­gyon lát­vá­nyos me­te­or­vi­har kí­sér­he­ti a vö­rös boly­gó fe­lett.

Már a 2013. ja­nu­ár 3-i fel­fe­de­zé­sét kö­ve­tő­en vi­lá­gos volt, hogy a C/2013 A1 (Si­ding Spring) jel­zé­sű hosszú pe­ri­ó­du­sú üs­tö­kös a Mars­hoz na­gyon kö­zel fog el­ha­lad­ni, ami­kor el­éri a Nap­rend­szer bel­ső tar­to­má­nya­it. Bár az üt­kö­zés a pá­lya­szá­mí­tá­sok alap­ján ki­zár­ha­tó, ar­ra van esély, hogy az üs­tö­kös tör­me­lé­ké­ből csa­pód­nak be ki­sebb da­ra­bok a boly­gó fel­szí­né­be. A leg­na­gyobb meg­kö­ze­lí­tés vár­ha­tó idő­pont­ja 2014. ok­tó­ber 19., vi­lág­idő­ben es­te ne­gyed hét kö­rül, az üs­tö­kös boly­gó­tól mért leg­ki­sebb tá­vol­sá­ga pe­dig 151 ezer km lesz, mint­egy 50 ezer ki­lo­mé­te­res hi­bá­val. A ki­áram­ló ré­szecs­kék egy hosszú csó­vát al­kot­nak majd, amely a vá­ra­ko­zá­sok sze­rint na­gyon erős me­te­or­vi­hart fog okoz­ni a Mar­son. Ez vi­szont ve­szélyt je­lent­het a boly­gó kö­rül és a boly­gó fel­szí­nén te­vé­keny­ke­dő em­ber al­kot­ta esz­kö­zök­re is. A jel­zett idő­pont­ban a Mars kö­rül vár­ha­tó­an 5 űr­szon­da fog tar­tóz­kod­ni, a NA­SA MRO (Mars Re­con­na­is­sance Or­bi­ter) és Mars Odyssey ke­rin­gő egy­sé­gei, az ESA Mars Exp­ress szon­dá­ja, il­let­ve a NA­SA és az IS­RO most még úton lé­vő, ad­dig­ra azon­ban már meg­ér­ke­ző MA­VEN (Mars At­mosp­he­re and Vo­la­ti­le Evo­lu­ti­on) és MOM (Mars Or­bi­ter Mis­si­on) űr­szon­dái. A fel­szí­nen pe­dig ter­mé­sze­te­sen ott van­nak a Op­por­tunity és Cu­ri­o­sity mars­já­rók.

Fan­tá­zia­rajz a Mars mel­lett el­su­ha­nó C/2013 A1 üs­tö­kös­ről. A boly­gó­fel­szín ké­pe Tenn­es­see-ben, az ég­bol­té Flo­ri­dá­ban ké­szült, a mars­já­ró ké­pe a NA­SA-tól szár­ma­zik, az üs­tö­kös és az egész kép pe­dig Pho­toshop-ter­mék.
[Marc Ward / NA­SA]

Jéré­mie J. Va­u­ba­illon (Ob­ser­va­to­ire de Pa­ris) és mun­ka­tár­sai a meg­kö­ze­lí­tés idő­pont­já­ra ki­szá­mol­ták az üs­tö­kös­ből szár­ma­zó por­ré­szecs­kék sű­rű­sé­gét a Mars Exp­ress szon­da kö­rül, hogy meg­be­csül­hes­sék az űr­esz­kö­zök­re le­sel­ke­dő ve­szé­lyek koc­ká­za­tát. Azt ta­lál­ták, hogy 2,7 négy­zet­mé­te­res fe­lü­le­té­vel a Mars Exp­ress szon­dát kö­rül­be­lül 10 da­rab, 100 mik­ro­mé­ter­nél na­gyobb por­szem­cse fog­ja el­ta­lál­ni, az egy négy­zet­mé­ter­re szá­mí­tott flu­xus a leg­na­gyobb meg­kö­ze­lí­tés so­rán 3,5 kö­rü­li. Ki­szá­mol­ták azt is, hogy mi­lye­nek lesz­nek a vár­ha­tó me­te­or­áram ész­le­lé­sé­nek le­he­tő­sé­gei a boly­gó fel­szí­né­ről. Az ál­ta­luk be­csült ZHR (Ze­nit­hal Ho­urly Ra­te), az­az az ész­lel­he­tő me­te­o­rok órán­kén­ti gya­ko­ri­sá­ga óri­á­si, majd­nem 4,8 mil­li­árd(!), így a va­la­ha elő­re­jel­zett leg­erő­sebb ilyen ese­mény lesz. Ezért Va­u­ba­illo­nék a "me­te­or­hur­ri­kán" név­vel il­le­tik, me­lyet az 1 mil­li­ó­nál na­gyobb ZHR-ű vi­ha­rok­ra ta­lál­tak ki. (Össze­ha­son­lí­tás­képp: A ZHR ér­té­ke a leg­is­mer­tebb föl­di me­te­or­zá­po­rok­nál is leg­fel­jebb né­hány száz, ma­xi­mum ez­res szám.) A hur­ri­kán mint­egy 5 órán ke­resz­tül tart majd, a csúcs­pon­tot pe­dig 20:00 óra vi­lág­idő kö­rül éri el.

Va­u­ba­illon és kol­lé­gái ar­ra kér­nek min­den­kit, hogy min­den le­het­sé­ges mó­don ész­lel­jék ezt a pá­rat­lan ese­ményt, de ter­mé­sze­te­sen a Mars kö­rül ke­rin­gő űr­esz­kö­zök üze­mel­te­tő­i­nek fi­gyel­mét is fel­hív­ják a 100 mik­ro­mé­ter nagy­sá­gú, majd­nem 60 km/s-os se­bes­ség­gel szá­gul­dó ré­szecs­kék­kel tör­té­nő üt­kö­zés ve­szé­lye­i­re. (Per­sze kér­dés, hogy ők mit tud­ná­nak ten­ni...)

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Monthly No­ti­ces of the Ro­yal Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• MN­RAS (2014) doi: 10.1093/mn­ras/stu160