Valid XHTML 1.0 Strict

2015.11.13. - A Vé­nusz­hoz ha­son­ló boly­gót azo­no­sí­tot­tak egy kö­ze­li csil­lag kö­rül

A mind­össze 39 fény­év­re lé­vő csil­lag kö­rül ke­rin­gő kő­zet­boly­gó ugyan for­ró, mint egy sü­tő, de kel­lő­en hű­vös, hogy le­hes­sen lég­kö­re, ame­lyet a kis tá­vol­ság mi­att a Hubb­le-űr­táv­cső rész­le­te­sen is ta­nul­má­nyoz­hat majd.

A kő­zet­boly­gók szá­ma ugyan csak eggyel nőtt, a fel­fe­de­zés azon­ban az utób­bi idők leg­ér­de­ke­sebb, leg­iz­gal­ma­sabb ered­mé­nyei kö­zé tar­to­zik. Bár az újon­nan azo­no­sí­tott vi­lág olyan for­ró, mint egy sü­tő, de annyi­ra nem, hogy ne le­het­ne at­mosz­fé­rá­ja. Ha pe­dig van, a mind­össze 39 fény­év tá­vol­sá­ga mi­att a Hubb­le-űr­táv­cső vagy kö­zel­jö­vő óri­ás­te­lesz­kóp­jai, pél­dá­ul a Gi­ant Mag­el­lan Te­lesc­ope, rész­le­te­sen is vizs­gál­hat­ják majd azt.

Da­vid Char­bon­neau (Har­vard-Smith­so­ni­an Cen­ter for Ast­rophy­sics, CfA) sze­rint a vég­ső cél a Föld iker­test­vé­ré­nek meg­ta­lá­lá­sa, az ide ve­ze­tő úton azon­ban most ép­pen a Vé­nu­szé­ba bot­lot­tunk. A ku­ta­tók úgy vé­lik, hogy a boly­gó­nak a Vé­nu­szé­hoz ha­son­ló lég­kö­re is le­het. Ha így van - Char­bon­neau sza­va­i­val - nem kés­le­ked­he­tünk, hogy "be­le­sza­gol­junk" ab­ba. Az ered­ményt jegy­ző cso­port ve­ze­tő­je, Zac­ho­ry Ber­ta-Thomp­son (Mas­sa­chu­se­tts Ins­ti­tu­te of Tech­no­logy, MIT) sze­rint a pla­né­ta min­den bi­zonnyal ked­velt cél­pont­ja lesz a kö­vet­ke­ző évek csil­la­gá­sza­ti ku­ta­tá­sa­i­nak.

A GJ 1132b je­lű boly­gó egy vö­rös tör­pe kö­rül ke­ring, amely­nek mé­re­te a Na­pé­nak ötö­de. A csil­lag hi­de­gebb és sok­kal hal­vá­nyabb is a Nap­nál, az ál­ta­la ki­su­gár­zott ener­gia csil­la­gun­ké­nak mind­össze két­szá­zad ré­sze. A pla­né­ta 1,6 nap alatt ke­rü­li meg a kö­rül­be­lül 2,2 mil­lió ki­lo­mé­ter su­ga­rú pá­lyá­ján, az­az mint­egy 25-ször kö­ze­lebb ke­ring kö­rü­löt­te, mint a Mer­kúr a Nap kö­rül. En­nek ered­mé­nye­ként a GJ 1132b hő­mér­sék­le­te mint­egy 230 °C. Ez azt je­len­ti, hogy ha a boly­gón lé­te­zett is va­la­ha fo­lyé­kony víz, az már biz­to­san el­pá­rol­gott. A GJ 1132b je­len­tő­sen ala­cso­nyabb hő­mér­sék­le­tű, mint az ed­dig is­mert (meg­erő­sí­tett) kő­zet­boly­gók, így nem le­he­tet­len, hogy van lég­kö­re. (Össze­ha­son­lí­tás­ként: a Co­RoT-7b és a Kep­ler-10b hő­mér­sék­le­te ezer fok­nál is ma­ga­sabb le­het.)

IMAGE

Fan­tá­zia­rajz a GJ 1132b-ről és csil­la­gá­ról.
[Da­na Ber­ry]

A GJ 1132b-t az ME­arth-So­uth táv­cső­rend­szer­rel fe­dez­ték fel, amely­nek cél­ja a vö­rös tör­pék kö­rül ke­rin­gő, Föld­höz ha­son­ló boly­gók de­tek­tá­lá­sa. Az ME­arth-So­uth nyolc da­rab 40 cm át­mé­rő­jű ro­bo­ti­zált te­lesz­kóp­ból áll, Chi­lé­ben a Cer­ro-Tol­olo In­ter-Ame­ri­can Ob­ser­va­to­ry-ban mű­kö­dik. A rend­szer­rel boly­gótran­zit után ku­tat­va több ezer vö­rös tör­pét mo­ni­to­roz­nak 100 fény­éves kör­nye­ze­tünk­ben. A tran­zit pa­ra­mé­te­re­i­ből kö­vet­kez­tet­ni le­het a boly­gó fi­zi­kai mé­re­té­re, egyéb tu­laj­don­sá­gai pe­dig a csil­la­gá­nak spekt­rosz­kó­pi­ai meg­fi­gye­lé­sé­ből szár­maz­tat­ha­tók. Utób­bi mé­ré­se­ket a tran­zit fel­fe­de­zé­se után a Mag­el­lan Clay te­lesz­kóp­pal és az ESO 3,6 mé­te­res táv­csö­vén üze­me­lő HARPS boly­gó­ke­re­ső spekt­ro­gráf­fal vé­gez­ték el. Ered­mé­nyül azt kap­ták, hogy a GJ 1132b át­mé­rő­je kö­rül­be­lül 14700 km, az­az 16 szá­za­lék­kal na­gyobb a Föld­nél, a tö­me­ge pe­dig a boly­gón­ké­nak 1,6-sze­re­se. A két adat­ból szár­maz­tat­ha­tó át­lag­sű­rű­ség gya­kor­la­ti­lag meg­egye­zik a Föl­dé­vel, az­az kő­zet­boly­gó­ról van szó. A GJ 1132b gra­vi­tá­ci­ó­ja is ha­son­ló a Föl­dé­hez, a fel­szí­nén ál­ló sze­mély csak 20 szá­za­lék­kal na­gyobb súlyt ér­zé­kel­ne, mint a Föl­dön.

Mi­vel a boly­gó csil­la­gá­hoz vi­szo­nyí­tott mé­re­te nagy egy Nap­hoz ha­son­ló csil­lag kö­rül ke­rin­gő boly­gó­é­val össze­vet­ve, rá­adá­sul kö­zel is van hoz­zánk, a lég­kör de­tek­tá­lá­sa és vizs­gá­la­ta könnyebb, mint azok­ban az ese­tek­ben, ame­lyek­kel ed­dig volt dol­guk a ku­ta­tók­nak. A cso­port már ké­szí­ti is elő a mé­ré­se­ket a Hubb­le- és a Spi­tzer űr­táv­csö­vek­kel, de an­nak vizs­gá­la­tát is ter­ve­zik, hogy van-e a rend­szer­ben to­váb­bi boly­gó.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Na­tu­re ma­ga­zin­ban je­lent meg.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion