2016.07.19. - Ilyen ga­la­xist még sen­ki nem lá­tott

Egy ta­nul­mány sze­rint az UGC 1382 je­lű ga­la­xis va­ló­já­ban tíz­szer na­gyobb an­nál, mint ko­ráb­ban gon­dol­ták, és a leg­több ga­la­xis­sal el­len­tét­ben a bel­ső ré­szei a fi­a­ta­lab­bak, a kül­ső ré­szei pe­dig az öre­geb­bek.

A ga­la­xis­ról szó­ló ta­nul­mány szer­zői, Mark Se­i­bert (Ob­ser­vat­ori­es of the Car­ne­gie Ins­ti­tu­ti­on for Sci­en­ce, Pa­sa­de­na, Ca­li­for­nia) és Lea Ha­gen PhD hall­ga­tó vé­let­le­nül ta­lál­tak er­re a ga­la­xis­ra. Ere­de­ti­leg kü­lön­le­ges el­lip­ti­kus ga­la­xi­sok­ban ke­let­ke­ző csil­la­go­kat ke­res­tek, de a NA­SA Ga­laxy Evo­lu­ti­on Exp­lo­rer (GA­LEX) ké­pe­in nem azt ta­lál­ták, ami­re szá­mí­tot­tak. Ha­gen ma­gya­rá­za­ta sze­rint a ga­la­xis szé­lén spi­rál­ka­ro­kat lát­tak, ame­lye­ket ed­dig sen­ki nem vett ész­re. Ilyet azon­ban nem len­ne sza­bad el­lip­ti­kus ga­la­xis kö­rül lát­ni, így hát el­kezd­ték ki­de­rí­te­ni, ho­gyan ala­kult ki ez a ga­la­xis.

A ku­ta­tók meg­néz­tek más táv­csö­vek­kel ké­szült ké­pe­ket is, töb­bek kö­zött a Slo­an Di­g­ital Sky Sur­vey (SDSS), a Two Mic­ron All-Sky Sur­vey (2MASS), a Wi­de-Field Inf­ra­red Sur­vey Exp­lo­rer (WI­SE), a Very Lar­ge Ar­ray (VLA) és a Las Cam­pa­nas Ob­szer­va­tó­ri­um­ban ta­lál­ha­tó Car­ne­gie’s du Point Te­lesc­ope ada­ta­it. Mi­u­tán a GA­LEX mé­ré­se­in ész­re­vet­ték a spi­rál­ka­ro­kat, az op­ti­kai és inf­ra­vö­rös meg­fi­gye­lé­sek alap­ján le­he­tő­sé­gük adó­dott, hogy rész­le­te­sen mo­del­lez­zék a ga­la­xis ke­let­ke­zé­sét.

Bal­ra egy op­ti­kai tar­to­mány­ban ké­szült kép az UGC 1382 ga­la­xis­ról. Eb­ben a tar­to­mány­ban egy át­la­gos el­lip­ti­kus ga­la­xis­nak tű­nik. Az ult­ra­ibo­lya tar­to­mány­ban ké­szült ké­pe­ken (kö­zép­ső pa­nel) már jól lát­ha­tó­ak a spi­rál­ka­rok is. Ha ezt még a kis sű­rű­sé­gű hid­ro­gén­gáz el­osz­lá­sá­val (jobb­ra, zöld szín) is össze­vet­jük, ak­kor lát­szó­dik, hogy mek­ko­ra ga­la­xis­sal van dol­gunk.
[NA­SA/JPL/Cal­tech/SDSS/NRAO]

A mé­ré­sek alap­ján ki­de­rült, hogy az UGC 1382 mint­egy 718 ezer fény­év át­mé­rő­jű ga­la­xis, vagy­is nagy­já­ból hét­szer na­gyobb a Tej­út­rend­szer­nél. A ga­la­xis al­ko­tó­ré­sze egy for­gó, ala­csony sű­rű­sé­gű gáz­ko­rong. Itt csil­la­gok nem ke­let­kez­nek, mi­vel a gáz túl­sá­go­san ki­ter­jedt.

De nem is ez okoz­ta a leg­na­gyobb meg­le­pe­tést, ha­nem a ga­la­xis egyes kom­po­nen­se­i­nek ko­ra. A leg­több ga­la­xis­nál a bel­ső ré­gió öre­gebb csil­la­go­kat tar­tal­maz, ez ke­let­ke­zik elő­ször. Ahogy a ga­la­xis fej­lő­dik, mi­nél kij­jebb me­gyünk, an­nál in­kább fi­a­ta­labb csil­la­gok­kal fo­gunk ta­lál­koz­ni. Az UGC 1382 ese­té­ben ez nem így van. Se­i­bert sze­rint az UGC 1382 kö­zép­pon­ti ré­sze fi­a­ta­labb, mint az azt kö­rül ve­vő spi­rál­ka­rok. Kí­vül öreg, be­lül fi­a­tal.

Az UGC 1382 egye­di fel­épí­té­sé­nek az le­het az oka, hogy ma­ga a ga­la­xis több kü­lön­ál­ló ga­la­xis­ból jött lét­re. Más szó­val egyes ré­szei kü­lön-kü­lön fej­lőd­tek, mi­előtt össze­ol­vad­tak egyet­len nagy csil­lag­vá­ros­sá. Az össze­ol­va­dás és fej­lő­dés me­ne­te a kö­vet­ke­ző le­he­tett. Na­gyon sok kis ga­la­xis tö­mö­rült egy kis cso­port­ba, ame­lyek nagy­részt gáz­ból és sö­tét anyag­ból áll­tak. Ké­sőbb egy len­cse­ga­la­xis ala­kult ki va­la­hol a cso­port kö­ze­lé­ben. Kö­rül­be­lül 3 mil­li­árd év­vel ez­előtt a kis ga­la­xi­sok a len­cse­ga­la­xis kö­rü­li pá­lyá­ra áll­tak, majd be­lő­lük ala­kult ki a ma lát­ha­tó ko­rong. Több ilyen ga­la­xis is lé­tez­het az Uni­ver­zum­ban, de eh­hez ha­son­lót ed­dig még nem ta­lált sen­ki.

For­rás:

• JPL News 2016.07.11.