Valid XHTML 1.0 Strict

2016.10.28. - Két to­váb­bi hold­ja is le­het az Urá­nusz­nak?

A Voya­ger 2 űr­szon­da 30 év­vel ez­előtt re­pült el az Urá­nusz mel­lett, az ak­kor ké­szült fel­vé­te­lek azon­ban még ma is szol­gál­hat­nak meg­le­pe­tés­sel: le­het, hogy a boly­gó két újabb hold­já­nak nyo­mát is őr­zik.

Rob Chan­cia, a Uni­ver­sity of Ida­ho PhD hall­ga­tó­ja fur­csa min­tá­za­tok­ra fi­gyelt fel, ami­kor az Urá­nusz je­ges gyű­rű­ről a Voya­ger 2 űr­szon­da ál­tal há­rom év­ti­zed­del ez­előtt ké­szí­tett fel­vé­te­le­ket vizs­gál­ta. Ész­re­vet­te, hogy a boly­gó össze­tett gyű­rű­rend­sze­ré­nek egyik leg­fé­nye­sebb tag­ja, az ún. al­fa gyű­rű szé­lén az anyag­mennyi­ség pe­ri­o­di­ku­san vál­to­zik. Ha­son­ló, de ta­lán még ígé­re­te­sebb min­tá­zat tűnt fel a szom­szé­dos bé­ta gyű­rű ugyan­ezen ré­szén is. Chan­cia té­ma­ve­ze­tő­je, Matt Hed­man ma­gya­rá­za­ta sze­rint a min­tá­zat jel­lem­ző hul­lám­hossza a gyű­rűk men­tén vál­to­zik, a szim­met­ri­át va­la­mi meg­tö­ri, aho­gyan kör­be­jár­juk azo­kat.

Chan­cia és Hed­man ott­ho­no­san mo­zog­nak a té­má­ban: mind­ket­ten az Sza­tur­nusz gyű­rű­rend­sze­rét ta­nul­má­nyoz­zák a Cas­si­ni űr­szon­da ada­tai alap­ján. Az itt fel­me­rült új öt­le­tek alap­ján kezd­ték el is­mét át­vizs­gál­ni a Voya­ger 2 ar­chív ada­ta­it. Új­ra ele­mez­ték azo­kat a rá­dió­je­le­ket, ame­lye­ket a szon­da a gyű­rű­kön ke­resz­tül kül­dött a Föld­re, de az azok ál­tal el­fe­dett csil­la­gok fé­nyes­ség­vál­to­zá­sa­it is meg­vizs­gál­ták, hogy ez alap­ján kö­vet­kez­tet­hes­se­nek ar­ra, mennyi anyag le­het ben­nük.

IMAGE

Az Urá­nusz a Hubb­le-űr­táv­cső 2003 au­gusz­tu­sá­ban ké­szí­tett ha­mis­szí­nes fel­vé­te­lén. A boly­gó hal­vány gyű­rű­i­nek és sö­tét hold­ja­i­nak a fé­nyes­sé­gét a va­ló­sá­gos­hoz ké­pest meg­nö­vel­ték a jobb lát­ha­tó­ság ér­de­ké­ben.
[NA­SA/Erich Kar­kosch­ka (Univ. Ari­zo­na)]

Azt ta­lál­ták, hogy az Urá­nusz gyű­rű­i­ben ha­son­ló min­tá­za­tok fi­gyel­he­tők meg, mint a Sza­tur­nu­szé­ban, ahol az ún. "hold­sod­ro­kat" egy­ér­tel­mű­en a boly­gó kí­sé­rő­i­nek ha­tá­sa okoz­za. A ku­ta­tók becs­lé­se alap­ján az Urá­nusz két, egy­elő­re még hi­po­te­ti­kus hol­dacs­ká­já­nak át­mé­rő­je 4 és 14 ki­lo­mé­ter kö­zöt­ti le­het. Ilyen mé­re­tű is­mert kí­sé­rői a Sza­tur­nusz­nak is van­nak, az Urá­nusz is­mert hold­jai azon­ban mind na­gyob­bak. A boly­gó kí­sé­rő­it egyéb­ként is ne­héz meg­pil­lan­ta­ni, mi­vel a fel­szí­nü­ket sö­tét, rossz fény­vissza­ve­rő-ké­pes­sé­gű anyag bo­rít­ja. A Voya­ger 2 ka­me­rái saj­nos nem vol­tak elég­gé ér­zé­ke­nyek ah­hoz, hogy a sej­tett ap­ró égi­tes­te­ket meg­örö­kít­hes­sék, de az előb­bi­ek alap­ján ez nem is egy­sze­rű fel­adat.

Hed­man sze­rint fel­fe­de­zé­sük se­gít­het meg­ma­gya­ráz­ni az Urá­nusz gyű­rű­i­nek né­hány tu­laj­don­sá­gát, ame­lyek a Sza­tur­nusz gyű­rű­i­vel össze­ha­son­lít­va pél­dá­ul na­gyon vé­ko­nyak. Ez a prob­lé­ma a gyű­rűk 1977-es fel­fe­de­zé­se óta fog­lal­koz­tat­ja a ku­ta­tó­kat. Ha a hol­dacs­kák lé­tez­nek, ak­kor "te­re­lő pu­li­ként" is funk­ci­o­nál­hat­nak, az­az aka­dá­lyoz­hat­ják a gyű­rűk szét­szó­ró­dá­sát. A boly­gó 27 is­mert hold­ja kö­zül ket­tő­nek, az Op­he­li­á­nak és a Cor­de­li­á­nak az ep­szi­lon gyű­rű ese­té­ben van ilyen sze­re­pe.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk az Ast­ro­no­mi­cal Jour­nal c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

Valid CSS!
Hy-phen-a-tion