Valid XHTML 1.0 Strict

2017.09.15. - Először detektáltak titán-oxidot egy exobolygó légkörében

Az ESO VLT távcsőegyüttesének FORS2 műszerével először detektáltak titán-oxidot egy exobolygó, mégpedig egy forró jupiter légkörében. Az eredmény nagy segítséget nyújthat az exobolygók atmoszférájának modellezésében.

A Technische Universität Berlin hallgatója, az ESO-ösztöndíjas Elyar Sedaghati által vezetett kutatócsoport a WASP-19b katalógusjelű exobolygó légkörét vizsgálta minden eddiginél részletesebben. A figyelemre méltó bolygó tömege körülbelül akkora, mint a Jupiteré, de olyan közel van a csillagához, hogy egy keringés megtételéhez mindössze 19 órára van szüksége. A közelséget azonban az atmoszféra megszenvedi, annak becsült hőmérséklete eléri a 2000 °C-t.

IMAGE

Fantáziarajz a WASP-19b exobolygóról, amelynek légkörében elsőként detektáltak titán-oxidot.
[ESO/M. Kornmesser]

A WASP-19b ún. tranzitos exobolygó, azaz a Földről nézve minden keringés során elhalad a csillaga előtt. Ekkor a csillag felénk tartó fénye átmegy a légkörén, amely rajta hagyja az "ujjlenyomatát". Az ESO VLT távcsőegyüttesének FORS2 műszerét használva a csoport gondos elemzésnek vetette alá a csillag fényét, és megállapította, hogy az erős fényszórást eredményező globális ködön kívül a WASP-19b légköre kis mennyiségben titán-oxidot, vizet, nyomokban pedig nátriumot tartalmaz. Az ESO ösztöndíjasaként a projekten két évet dolgozó Sedaghati magyarázata szerint nem egyszerű detektálni ezeket a molekulákat, ugyanis ehhez nem csak kiváló minőségű adatok, de kifinomult adatelemzés is szükséges. A következtetések levonásához az algoritmusuknak sok millió, széles hőmérséklet-, kémiaiösszetétel- és felhőtulajdonság-tartományt átfogó színképet kellett összevetni az észlelt spektrumokkal.

A titán-oxid ritka vegyület a Földön, a hideg csillagok légkörében viszont jelentős összetevő. A WASP-19b forró atmoszférájában hőelnyelőként működik. Ha elegendően nagy mennyiségben van jelen, a titán-oxid molekulák megakadályozhatják, hogy a hő bejusson az atmoszférába, vagy elszökjön onnan. Ez pedig ún. hőmérsékleti inverzióhoz vezet: a hőmérséklet a felsőlégkörben magasabb, mint az alacsonyabb régiókban. A Föld légkörében az ózon fejt ki hasonló hatást, és okozza a sztratoszférában fellépő hőmérsékleti inverziót. A csoport egyik tagja, Ryan MacDonald (Cambridge University) szerint a titán-oxid jelenléte lényegesen befolyásolhatja a WASP-19b légkörének hőmérsékleti szerkezetét és a légköri cirkulációt. Nikku Madhusudhan (Cambridge University), az észlelések elméleti interpretációjáért felelős csoporttag ezt azzal egészíti ki, hogy nagyon ígéretes és izgalmas, hogy képesek vagyunk az exobolygók légkörének ilyen részletességű vizsgálatára.

IMAGE

A bolygó légköre rányomja bélyegét a gazdacsillagának fényére, miközben az felénk tartva áthalad rajta, lehetővé téve így a kémiai összetétel meghatározását. A WASP-19b légkörében fellépő fényszóródást, és a molekulák okozta fényelnyelést szemléltető videó itt tekinthető meg.
[ESO/M. Kornmesser]

A kutatók több mint egy év alatt gyűjtötték össze az észlelési anyagot a WASP-19b-ről. A bolygó sugarának változását az atmoszférán áthatoló fény különböző hullámhosszain mérték, az észlelési eredményeket pedig összevetették a modellekkel, hogy meghatározhassák az exobolygó légkörének különböző paramétereit, például a kémiai összetételét. A fémoxidok - például a titán-oxid - jelenlétére vonatkozó új információ az exobolygó-légkörök eddigieknél pontosabb modellezését teszi lehetővé, ami a jövőben jó szolgálatot tehet az esetlegesen lakható bolygókról gyűjtött észlelési adatok értelmezésében is.

Henri Boffin (ESO) szerint a jelentős felfedezést a FORS2 műszer általa vezetett felújítása tette lehetővé, amelyet pont azért végeztek el, hogy az ilyen jellegű vizsgálatokra még inkább alkalmas legyen.

Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazinban jelent meg.

Forrás:

Valid CSS!