2008.07.18. - Nóva, amit senki nem vett észre

Az XXM-Newton űrteleszkóppal egy olyan tejútrendszerbeli nóvát fedeztek fel a röntgentartományban, melyről kiderült, hogy négy hónappal korábban szabad szemmel is látni lehetett, mégsem észlelte senki.

2007. október 9-én az ESA XMM-Newton röntgenteleszkópja program szerint állt át egy célobjektumról a következőre. A folyamat közben azonban a teleszkóp látómezejébe egy olyan forrás került, ami nem szerepelt egyetlen korábbi katalógusban sem, azaz az égbolt azon területén nem volt várható semmilyen röntgenforrás. Ennek ellenére az XMM-Newton detektorai másodpercenként 50, a titokzatos objektumtól származó beütést detektáltak.

A röntgenintenzitás kontúrvonalai a rejtélyes objektum helyzetét jelölik. Az adott égterület optikai tartománybeli képét a Digitized Sky Survey felmérés anyagából másolták a röntgenadatok mögé háttérként.
[Röntgenkontúrok: ESA/XMM-Newton/EPIC, A. Read és tsai; háttér: Digitised Sky Survey]

Az XMM-Newton csapata által az adott pozícióban talált egyetlen objektum az USNO-A2.0 0450-03360039 katalógusjelű halvány csillag volt. Andy Read (University of Leicester) és Richard Saxton (European Space Astronomy Center) elektronikus körlevelek segítségével azonnal informálták a csillagász szakmai köröket az új röntgenforrás felfedezéséről. A chilei Las Campanas obszervatórium 6,5 méteres Magellán-Clay teleszkópját használó kutatók ki is mutatták, hogy az USNO-A2.0 0450-03360039 eredeti intenzitásának körülbelül 600-szorosára fényesedett. A színkép részletes elemzése szerint az objektum egy nóva volt.

A nóvák kettőscsillagok, melyek egyik komponense egy fehér törpe, ami folyamatosan anyagot szív el a kísérőjéről. Ha az átszippantott anyag mennyisége túllép egy bizonyos határértéket, akkor robbanásszerűen termonukleáris folymatok indulnak be benne, ami óriási energiakibocsátással, s ennek következtében a fényesség drasztikus növekedésével jár. A bekövetkező robbanást azonban nem kíséri azonnal jelentős intenzitásnövekedéssel minden hullámhosszon. A röntgentartományban például a ledobott anyagfelhő egy ideig leárnyékolja a sugárzást. Amint ez ritkul, a röntgensugárzás is detektálhatóvá válik. A nóvakitörés maga tehát mindenképpen az XMM-Newton észlelése előtt történt, esetleg hónapokkal megelőzve azt.

A robbanás tényét azonban semmilyen dokumentált észlelés nem rögzítette, holott az utólagos becslések szerint a nóvának fényességmaximumakor szabad szemmel is láthatónak kellett lennie! Saxton felvette a kapcsolatot az ASAS (The All Sky Automated Survey) elnevezésű robotteleszkópos felmérés kutatóival, akik korábbi észleléseiket átvizsgálva a 2007. június 5-i adatok között meg is találták a nóvát, s megerősítették a szabad szemes láthatóságot.

V598 Puppis katalógusjelű nóva. Optikai képe az ábra baloldali részén, míg röntgenképe a jobb oldalon látható.
[ESA/XMM-Newton/EPIC, A. Read és tsai]

A nóva hivatalosan a V598 Puppis jelzést kapta, s a mérések szerint az elmúlt évtized egyik legfényesebb ilyen objektuma, ami különösen érdekessé teszi, hogy senkinek nem tűnt fel a maximuma környékén. Természetesen az XMM-Newton felfedezése után a leszálló ág követése már a "normál" rend szerint, profi és amatőrcsillagászok együttműködésében zajlott, a maximum körüli értékes adatok azonban már nem pótolhatók.

Az XMM-Newton röntgenteleszkóppal végzett felmérés során a Galaxisban azonosított objektumok, köztük a V598 Puppis katalógusjelű nóva. A kisenergiájú röntgenforrásokat vörös, a nagyobb energiájúakat kék szín jelöli. A galaktikus koordinátarendszerben ábrázolt források fényességét az őket reprezentáló kör sugara jelzi. Az ábra közepe a Tejútrendszer középpontja.
[ESA/XMM-Newton/EPIC, R. Saxton és tsai]

Bár a felfedezés látszólag a véletlen műve volt, ez nem teljesen van így. Az XMM-Newton esetében ugyanis az adatokat akkor is rögzítik és feldolgozzák, amikor a távcső egyik programobjektumról a másikra áll át. Ezen szisztematikus munka eredményeként mára már az égbolt 30 százalékát lefedték, s 7700 új röntgenforrást azonosítottak és katalogizáltak, köztük a V598 Puppis-t is.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

• ESA NR, 2008.07.18.