Az Obszervatórium újkora - 1972-1992

1972. december végén átadták a 6 méter belső átmérőjű csillagászati kupolaépületet. A beruházást az Űrkutatási Kormánybizottság és a Vas Megyei Tanács közösen finanszírozta. A megfigyelések adatfeldolgozási igényei szerint a megújult csillagvizsgálóba 1973-ban szerezték be Szombathely első korszerű, programozható számítógépét. Elkezdődött a könyvtár tudományos igényű bővítése. Megnyílt a Gothard Jenő munkásságát bemutató, állandó tudománytörténeti kiállítás.

Termékeny együttműködés alakult ki az MTA soproni Geofizikai és Geodéziai Kutató Intézetével. A gazdag műholdfotometriai észlelések felhasználásával 1976-tól több színképtartományban vizsgálták az alkonyati és az éjszakai égbolt fényességét. Az Obszervatóriumban a biofizikai munkacsoport tagjaként 1977 tavaszától kezdődően interdiszciplináris entomológiai vizsgálatokat végeztek. A Kozmosz-Föld-Bioszféra kutatási téma keretében foglalkoztak az éjszaka repülő rovarok vizsgálatával. Alapvető csillagászati és geofizikai paraméterek (napfolt-adatok, flerek, mikrohullámú napfluxus, holdfényváltozás, a holdfény polarizált komponense, a földmágneses indexek, különféle meteorológiai jellemzők stb.) és az éjszaka folyamán repülő néhány igen jelentős mező- és erdőgazdasági kártevő rovarfaj viselkedésének kapcsolatrendszerét tanulmányozták. Az eredményekkel a Dr. Tóth György által vezetett kutatócsoport 1981-ig több nemzetközi és hazai konferencián sikerrel szerepelt, számos közleményt jelentetett meg és 4 akadémiai pályadíjat nyert.

A Cassegrain-teleszkóp kupolája.
A 600 mm tükörátmérőjű Cassegrain-teleszkóp.

Az 1978. július 1-jén aláírt megállapodás értelmében a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium az egyetemi csillagvizsgáló rangjára emelkedett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének gyakorló obszervatóriumaként közvetlenül bekapcsolódott a tudományos élet vérkeringésébe, a hazai csillagászati felsőoktatásba.

Az ELTE 1980-ban korszerű, 60 cm tükörátmérőjű Zeiss-Cassegrain típusú teleszkóppal szerelte fel az obszervatóriumot. 1981-ben az alapítás 100 éves évfordulója alkalmával nemzetközi csillagászati szimpóziumot rendeztek Szombathelyen az obszervatóriumban, emléktáblát avattak, és megemlékeztek Gothard Jenő asztrofizikai munkásságáról.

Az egyetemi csillagvizsgáló fő feladata az ELTE csillagász szakos hallgatóinak szervezett gyakorlatok vezetése volt. Az újonnan beszerzett modern teleszkóp révén megerősödtek a közvetlen asztrofizikai témájú vizsgálatok, előtérbe került a csillagászati műszerfejlesztés.

Hallgatói gyakorlat közben a Cassegrain-teleszkóp mellett.

Elkezdődött a mágneses csillagok fényváltozásának vizsgálata, a megfigyelt jelenségek elméleti modellezése. A B és A típusú csillagok atmoszférájának különleges elemgyakorisága időfüggő diffúzió eredménye. Az elemek felgyülemlésének karakterisztikus ideje minden kémiai elemre más és más. Statisztikai vizsgálatokat végeztek a CP2 típusú csillagok fizikai paraméterei alapján. Különösen sikeres eredményt hozott az 53 Camelopardalis felszínén foltokban megfigyelt elemek (európium, króm, titán és stroncium) elhelyezkedésének vizsgálata: megállapítottuk, hogy a foltokban jelentkező elemgyakoriság a csillag mágneses terével igen szoros kapcsolatban van.

Az ionizált Eu felszíni eloszlásának modellje az 53 Cam mágneses csillagon.

Folytatódtak az interdiszciplináris rovartani kutatások: vizsgálták a holdfázisoknak, a naptevékenységnek, a földmágnességnek a Nap és a Hold gravitációs potenciáljának az egyes rovarfajták magatartására gyakorolt hatását. Kutatták a naptevékenység biofizikai következményeit. Elkezdődött az obszervatórium alapítója, Gothard Jenő tárgyi és szellemi hagyatékának tudományos igényű feldolgozása.

Az obszervatórium értékei közé tartozik a szinte felbecsülhetetlen jelentőségű levéltár, a Gothard fivérek idejéből származó csillagászati megfigyeléseket őrző fotólemeztár és a könyvtár, amely értékes régi könyveket és csillagászattörténeti kutatásokra alkalmas kéziratokat is tartalmaz. Tudománytörténeti kutatásaink célja a Gothard fivérek tevékenységének feltárása és a tudománytörténeti jelentőségű csillagászati megfigyeléseik modern, a digitális képi adatfeldolgozás eszközeivel való kiértékelése és publikálása.

Eredményeinket referált szakfolyóiratokban, konferenciakiadványokban, és egyéb tudományos szakkiadványokban jelentettük meg.