Az Obszervatórium története Gothard halála után - 1909-1972
Gothard Jenő korai, hirtelen halálával megszűnt a tudományos jellegű tevékenység az obszervatóriumban, csupán meteorológiai észlelések folytak még közel egy évtizedig, de 1918 nyarán a meteorológiai állomást is leszerelték. Ezzel a herényi intézet hosszú évtizedekre bezárta kapuit.
Gothard Jenő örökösei az általuk létrehozott Gothard Alapítvány keretében az intézet tudományos felszerelésének jelentős részét, a könyvtárát, a fotográfiai lemezgyűjteményét és az irattárát a Premontrei Rend szombathelyi gimnáziumának adományozták. Gothard Jenő tudományos tevékenységének tárgyi emlékeit sokáig az iskola fizikai szertárában őrizték.
Három évtizedes szünet után került sor az obszervatórium újjászervezésére. 1948-ban a szombathelyi Premontrei Gimnáziumból alakult Nagy Lajos Gimnázium vezetői és tanári kara felismerte, hogy a Gothard-örökség a természettudományos oktatás szempontjából is igen jelentős értéket képvisel.
Közadakozásból és társadalmi munkával, a tanárok és diákok lelkesedésével a gimnázium tetején felépült egy forgatható kupola, amelyben felállították Gothard Jenő hajdan volt csillagvizsgálójának Browning teleszkópját. Az akkor félévszázados tudományos alapokon így született meg hazánk első vidéki "Uránia Bemutató Csillagvizsgálója".
1957-ben, Gothard Jenő születésének 100. évfordulóján az Uránia csillagvizsgáló Szombathely Város Tanácsának kezelésébe került. Az eszközöket újra lajstromozták, az intézmény élére függetlenített vezetőt neveztek ki. A Gothard-hagyaték révén immár másodszor újraélesztett csillagvizsgáló a szombathelyi Nagy Lajos (volt Premontrei) Gimnázium épületében működött 1969-ig. Az obszervatórium vezetője 1959-től 1993-ig Dr. Tóth György volt.
Az első mesterséges holdak pályára juttatása után a Szovjet Tudományos Akadémia felkérésére a magyar műholdmegfigyelő hálózat három állomása közül az egyik a szombathelyi Gothard Obszervatóriumba került. A Nagy Lajos Gimnázium tetején lévő kupola mellé egy fából épült terasz készült a mesterséges holdak megfigyelésére: ez lett a COSPAR számozás szerinti 1112. számú megfigyelőállomás. A mesterséges holdak átvonulásainak megfigyelése révén felsőlégköri kutatásokat végeztek. A már tudománytörténeti értékű Browning teleszkóppal folytatták a változócsillagok fotografikus észlelését. Ekkor kezdődött el a Gothard-örökség tudományos feldolgozása is. A világviszonylatban is egyedülálló, immár muzeális értékű tematikus gyűjtemény miatt az obszervatórium a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságának egyik tagintézményévé vált, és 1966. január 1-től az Obszervatórium Vas Megye Tanácsának kezelésébe került. Az 1881-ben alapított obszervatórium eredeti épületébe már nem lehetett visszatelepülni. Megvásárolták a Gothard család akkor még élő tagjának, özv. Gothard Sándornénak birtokában lévő, 1840 körül épült herényi kúriát. Hosszú hányattatás után ekkortól működik ismét csaknem eredeti helyén az évszázados múltú Gothard Asztrofizikai Obszervatórium.
A kúria parkjában elkezdett építkezés első ütemében Vas Megye Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia anyagi összefogásával készült el 1967-1968-ban a Zalotay Elemér által tervezett és mindmáig építészeti különlegességnek számító speciális, a mesterséges holdak észlelésére tervezett megfigyelőállomás. A Magyar Geodéziai Szolgálattal kötött tudományos együttműködés keretében 1969 tavaszán itt állították fel az ING-típusú fotografikus műholdmegfigyelő berendezést. Hamarosan megfigyelések kezdődtek a félautomatikus fotometriai műholdkövető teleszkóppal is. A műszert az intézet tervei alapján Cseke László főmérnök irányításával a szombathelyi Gépipari Technikum tanműhelye építette meg. Ezzel az eszközzel a felsőlégkör kutatásban igen eredményesen felhasznált műholdmegfigyelések hosszú sorozatai készültek.