A XIX. század vége rendkívül termékeny volt a természettudományos felfedezések tekintetében. Új tudományágak alakultak ki, amelyek a XX. század új világképének megformálásához vezettek. Röntgen rejtelmes sugarai a huszadik századi atomkutatás egyik kiindulópontját jelentették.
Gothard Jenő 1881-ben, 24 éves korában a Szombathely melletti kis faluban, Herényben megalapította a "Herényi Astrophysikai Observatórium"-ot, ahol főleg a csillagászat új ágával, az asztrofizikával foglalkozott. Gothard nagy érdeklődéssel követte a századvég minden új tudományos felfedezését és azokat kutatómunkájában is alkalmazta. A röntgenfotográfia magyarországi kezdeteiről kevés tárgyi emlék maradt. A nagy horderejű tudományos felfedezés hazai alkalmazásának eredeti és felbecsülhetetlen értékű tudománytörténeti dokumentumainak számítanak Gothard Jenő 32 röntgenfelvétele és a felvételekhez használt 8 db klasszikus, hidegkatódos röntgencső.
Gothard Jenő, a tudós-földbirtokos herényi birtokán berendezett korszerű természettudományi laboratóriumában 1896. január 23-án készített először röntgenfelvételeket, éppen azon a napon, mikor Röntgen az Orvosfizikai Társaság würzburgi ünnepi ülésén megtartotta a nagy horderejű felfedezéséről szóló előadását.
Az obszervatóriumban őrzött 32 darabos gyűjtemény alapján igen jól felismerhető Gothard két röntgen-korszaka.
Az 1896. január 23. és május 26. között készült 24 darab felvétel (No. 1 - No. 24) határozottan mutatja az új tudományos felfedezéssel ismerkedő tudós gyakorlatias gondolkodásmódját. Az archívumból szinte kihallik a kérdés: vajon mire használható és miként alkalmazható mindez? A herényi laboratóriumban készült röntgenfelvételek második sorozata (No. 25 - No. 32) a berlini kongresszust követően, 1905. júniusából származik, és a felvételek a röntgenfotográfia technikájára összpontosító tanulmányjellegű kísérleteket dokumentálják.
A Gothard-hagyatékban jelenleg 8 vákuumcső található: egy katódsugárcső, három Gundelach-, egy Müller-, egy AEG-, egy RGS- és egy Dessauer-gyártmányú cső. Ezek az eszközök közvetlenül a Röntgen felfedezését követő időkből származnak. A csövek mindegyikén fellelhetők a használat jelei: az elszíneződött katód és a megolvadt antikatód. Gothard röntgenfelvételeinek időpontjait tekintve feltételezhető, hogy a csövek 1896 és 1905 között, a gyártásuk megkezdése után nem sokkal kerülhettek a herényi obszervatóriumba.
Az 1897-től az 1920-as évekig gyártott röntgencsövek között megtalálhatók a primitív elrendezésűek éppúgy, mint a gázregenerátorral (ozmoregenerátor, csillámregenerátor) ellátott univerzális, szabályozható csövek is.
