2008.11.14. - Huszonöt fényévre lévő bolygót fotózott le a Hubble űrteleszóp
A két év különbséggel készült felvételeken jól látszik egy három jupitertömegűre becsült bolygó, illetve elmozdulása a huszonöt fényévre található Fomalhaut nevű fiatal csillag körül.
Szenzációs bejelentést tettek Paul Kalas (UC Berkeley) és munkatársai a Science magazin 2008. november 14-i számában: a Hubble űrtávcső különlegesen érzékeny műszereit használva felvették az első, látható tartományban készült fotót egy másik csillag körül keringő bolygóról. A Fomalhaut b jelzésű égitest becsült tömege 3 jupitertömeg, s mintegy 872 év alatt járja körbe csillagát.
A Piscis Austrinus (Déli Hal) csillagkép legfényesebb csillagáról már az 1980-as években kiderült, hogy az infravörös tartományban többletsugárzása van, amit egy porfelhő létével lehetett megmagyarázni. Az első közvetlen felvétel a Fomalhaut korongjáról 2004-ben készült a Hubble által: a fotókon jól látszott egy körülbelül 40 milliárd km átmérőjű porgyűrű a csillag körül, melynek éles belső pereme van. Az alakzat hasonló a Nap Kuiper-övéhez, benne jeges, hideg égitestek milliárdjaival.
A jelen vizsgálatokat is vezető Kalas már 2005-ben felvetette, hogy a gyűrű bizonyos eltorzulásait bolygók gravitációs hatása okozhatja. A 2004-es felvételek után 21 hónappal ismét felkeresték a csillagot az űrtávcsővel, s sikerült is azonosítani egy pontszerű égitestet a gyűrű peremétől körülbelül 3 milliárd km-rel beljebb, amint elmozdult a szűk két év különbséggel készült fotókon. Az elmozdulás tökéletes összhangban áll az adott távolságban várható keringéssel, így az égitest bolygóként történő azonosítása megalapozott. Távolsága a csillagtól 18 milliárd km körüli, ami nagyjából tízszeres Nap-Szaturnusz távolságnak felel meg.
A felfedezés érdekessége a rendszer csillagászati értelemben vett fiatalsága. A Fomalhaut alig 100 millió éves csillag, azaz kísérője az egyik legfiatalabb bolygótest, amit ismerünk kozmikus szomszédságunkban, így részletes megfigyeléseivel, különösen az infravörös tartományban, tesztelhetjük a fiatal bolygórendszerekre vonatkozó elméleteink jóslatait, ezáltal pedig jobban megérthetjük a korai Naprendszerben is lezajlott folyamatokat.
Forrás: