2009.07.16. - Aktív vulkánok és óceánok lehettek az ősi Vénuszon

A Venus Express elkészítette bolygószomszédunk déli féltekéjének első infravörös térképét, ami alapján elképzelhető, hogy egykor az óceánokkal borított Vénuszon aktív vulkáni tevékenység folyt.

A térkép elkészítéséhez a Venus Express által 2006 májusa és 2007 decembere között 60 ezer kilométeres távolságból rögzített, az ezret is meghaladó számú egyedi felvételt használták fel. Mivel a Vénusz felszínét vastag felhőréteg takarja, ezért a térképezéshez szükséges adatokat az infravörös tartományban érzékeny VIRTIS (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer) kamerával gyűjtötték.

Fantáziarajz a bolygószomszédunk körül keringő Venus Express szondáról.
[ESA/AOES Medialab]

Bár radarral már korábban is letapogatták a Vénusz felszínét, ami alapján nagyfelbontású térképek készültek a bolygóról, a Venus Express az első keringő egység, melynek adatai nyomán a felszínt borító kőzetek kémiai összetételére is lehet következtetni. Nils Müller (Joint Planetary Interior Physics Research Group, University Münster; DLR Berlin) szerint ugyan az új mérések - jelesül, hogy itt a kőzet másképp néz ki - nem bizonyítják egyértelműen, de alátámasztják azt a sejtést, hogy a bolygó magasan fekvő platói ősi, tektonikus aktivitás eredményeként kialakult kontinensek, melyeket a múltban óceánok vettek körül. Az itt található kőzetek kissé eltérő kinézetét az általuk kibocsátott infravörös sugárzás mennyisége okozza. A különböző felszíni kőzetek infravörös emissziós tulajdonságai mások, a tégla- és betonfalakhoz hasonlóan több kőzet a nappal elnyelt energia egy részét éjszaka sugározza vissza az infravörös tartományban. A VIRTIS műszer ezt a sugárzást detektálta a bolygó déli féltekéje fölötti éjszakai átrepülések során.

A Vénusz déli félgömbjének első infravörös térképe. A hőmérsékleti tartomány 442 °C (vörös) és 422 °C (ibolya) közötti. Az magasabb hőmérsékletű területek alacsonyabban fekszenek és fordítva.
[ESA/VIRTIS/INAF-IASF/Obs. de Paris-LESIA]

A hetvenes és nyolcvanas években a bolygó felszínére leszállt nyolc orosz egység ezektől a platóktól távol ereszkedett le, s a leszállóhelyeik alatt csak bazaltszerű kőzetet találtak. Az új térkép alapján azonban a Vénusz egyes területein a platók világosabbak és idősebbeknek tűnnek, mint a bolygó felszínének többi része. A Földön ez a színeltérés általában gránit jelenlétére utal, ami viszont a kontinensek meghatározó alkotóeleme. A gránit az ősi bazaltból keletkezett, mikor az a lemezmozgások következtében lesüllyedt. A vízzel elegyedett bazaltból gránit jött létre, amit aztán a vulkáni kitörések juttattak újra a felszínre. Tehát ha most van gránit a Vénusz felszínén, akkor Müller szerint a múltban óceánoknak is kellett lenniük, illetve a bolygónak tektonikusan is aktívnak kellett lennie, ami jelentős vulkanikus tevékenységben nyilvánult meg.

Fantáziarajz egy működő vulkánról a Vénusz felszínén. A Venus Express műszerei a későbbiekben akár detektálhatják is a bolygó légkörének alsó rétegeiben a vulkáni aktivitásra utaló gázokat, illetve hőmérsékletváltozásokat.
[ESA/AOES Medialab]

Annak megválaszolása azonban, hogy ez valóban így volt-e, csak a kérdéses területeken leszálló egységek segítségével lenne lehetséges. Az egykori vénuszi óceánok vize már régen a világűrbe szökött, a vulkanikus aktivitás azonban még talán detektálható lenne. Bár az infravörös megfigyelések nagyon érzékenyek a hőmérsékletre, azonban az új térképen a hőmérsékletváltozások legfeljebb a 20 fokot érik el, azaz sokkal kisebbek, mint ami aktív lávafolyamok jelenléte esetén várható lenne. Tehát ugyan erre utaló konkrét bizonyítékok most még nincsenek, Müller mégsem zárja ki a vulkáni aktivitás lehetőségét, hiszen a Vénusz a Földhöz hasonló méretű égitest, melynek belsejét szintén radioaktiv elemek bomlása során felszabaduló hő fűti, így logikus lenne a Földéhez hasonló szeizmikus aktivitás.

Az eredményeket részletező szakcikk a Journal of Geophysical Research c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

• ESA News 2009.07.14.