2009.11.11. - Űrobszervatóriumok tisztelgése a távcső 400 éve előtt

A távcső csillagászati célra történő első használatának 400. évfordulója tiszteletére a NASA három űrteleszkópja is felvételt készített a Tejútrendszer középpontjának környezetéről.

Galileo Galilei volt az első, aki 1609-ben Padovaban úgy használta csillagászati megfigyelésre távcsövét, hogy a látottakat le is írta, s így korszakalkotó észleléseinek eredményei fennmaradtak. Az évforduló tiszteletére az idei évet az ENSZ és az UNESCO a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította, amit szerte a világon rendezvények sokaságával ünnepelnek a csillagászat profi és amatőr művelői, illetve az érdeklődő nagyközönség. A tisztelgők sorába - természetesen ebben az évben már nem első alkalommal - 2009. november 10-én a NASA három új felvétel közzétételével állt be, melyeket az ún. Nagy Obszervatóriumok (Great Observatories) közül három, a Spitzer, a Hubble és a Chandra készített a Tejútrendszer centrumának környékéről az infravörös, a közeli infravörös és a röntgentartományban. (A negyedik tag, a Compton Gamma-Ray Observatory már nem üzemel.) A számos mozaikdarabból számítógéppel összeállított képek montírozásával létrehozott végső változat körülbelül 1,6 négyzetméteres nyomatát az Amerikai Egyesült Államok 150 planetáriumába, múzeumába, tudományos centrumába, könyvtárába és iskolájába juttatják el.

A Tejútrendszer centrumát sűrű por- és gázfelhők takarják, ezért az optikai tartományban nem is tanulmányozhatjuk. Az infravörös és a röntgensugárzás azonban áthatol ezeken a gócokon is, hírt adva a központban zajló eseményekről, heves csillagkeletkezési folyamatokról, vagy éppen már elpusztult napok maradványairól, s nem utolsó sorban a centrumot uraló, körülbelül 4 millió naptömegű fekete lyuk környezetére gyakorolt hatásáról.

Spitzer: A centrumban található sok százezer, szabad szemmel nem látható csillag felfűti a környező port és gázt, ami emiatt infravörösben sugároz, sokszor különleges alakzatokat felfedve. Ezen felhők közül több olyan terület, ahol éppen a következő csillaggenerációk tagjai alakulnak ki.
[NASA, ESA, SSC, CXC, STScI]

Hubble: A közeli infravörös tartományban készült felvételen a Galaxis centrumát a jobb alsó sarokban látható fényes területe rejti. A kép bal oldalán megfigyelhető, óriási és forró gázíveket nagytömegű fényes csillaghalmazok sugárzása fűtötte fel. Az egész területre jellemző nagytömegű csillagok sugárzása és a belőlük kiáramló csillagszél komplex szerkezeteket alakított ki a gázban. A felvétel a Tejútrendszer centrumáról valaha készült egyik legélesebb infravörös kép.
[NASA, ESA, SSC, CXC, STScI]

Chandra: A képen a rózsaszín árnyalatok a kisebb energiájú, míg a kék szín a nagyenergiájú röntgensugárzást kódolja. A sokszáz pontforrás kompakt csillagszerű objektumokat jelez. A központi szupernehéz fekete lyuk a jobb alsó részen látható fényes csomóban rejtőzik, ez a terület a Tejútrendszer legtöbb energiát kibocsátó része. A diffúz röntgensugárzás a centrális fekete lyuk, a nagytömegű csillagokból kiáramló csillagszél és a szupernóva-robbanások által több millió fokra felmelegített gáztól származik.
[NASA, ESA, SSC, CXC, STScI]

Az előző felvételek montírozásával előállított, azoknál némileg nagyobb területet mutató kép a Galaxis centrumáról.
[NASA, ESA, SSC, CXC, STScI]

A képek nagyítható, interaktív változatai itt, itt és itt érhetők el.

Forrás:

• STScI-2009-28