2010.09.06. - Újabb kifényesedés az egyik legismertebb szupernóva-maradványban
Egy nemzetközi kutatócsoport a Hubble Űrteleszkóppal az SN 1987A szupernóva táguló maradványának újabb szignifikáns kifényesedését figyelte meg. Az esemény teljesen összhangban van a várakozásokkal.
A csoport a látható, az ultraibolya és a közeli infravörös tartományban is vizsgálta a szupernóva-maradványt, hogy újabb információkat gyűjtsenek a robbanás közben kidobott anyag és a maradvány körüli óriási, majdnem 10 ezer milliárd kilométer (körülbelül 1 fényév) átmérőjű gyűrű alakú gáz kölcsönhatásáról. Ez utóbbit a később szupernóva-robbanást elszenvedett csillag valószínűleg mintegy 20 ezer évvel a katasztrófa előtt dobta le magáról. A két anyaghalmaz találkozásakor keletkezett lökéshullámok eredményeként a gyűrűben körülbelül 30-40 fényes csomó jött létre, ettől a maradvány úgy néz ki, mint egy gyöngysor. A következő évek során ezek a csomók valószínűleg össze fognak olvadni, egy folytonos kört alakítva így ki. A Hubble új műszereivel végzett spektroszkópiai mérések azt mutatják, hogy a 2004-es állapothoz képest a lökéshullámok okozta emisszióban a hidrogén Lα- és Hα-vonalai tovább fényesedtek, míg a maximális tágulási sebesség tovább csökkent.
Kevin France (University of Colorado, Boulder) szerint az SN 1987A és a maradványa jól mutatja, hogy egy szupernóva-robbanás milyen hatással lehet a kozmikus környezetére, a kibocsátott óriási energia hogyan változtatja meg a dinamikai viszonyokat és a kémiai összetételt a szupernóva közelében. Az új adatok segíthetik annak jobb megértését is, hogyan szabályozhatják a szupernóva-robbanások a galaxisok fejlődését.
Az 1987 februárjában felfedezett szupernóva, illetve a maradványa a Tejútrendszer kísérőgalaxisában, a Nagy Magellán-felhőben található, s 1604 óta a Földhöz legközelebbi ilyen objektum.
Az eredményeket részletező szakcikk a Science magazinban jelent meg.
Forrás: