2011.04.12. - Egy­ként szü­le­tik majd új­já két hal­dok­ló csil­lag

Egy most fel­fe­de­zett, fe­hér tör­pék­ből ál­ló ket­tős kom­po­nen­sei mind­össze 39 perc alatt ke­rü­lik meg egy­mást. Az egy­re rö­vi­dü­lő pe­ri­ó­dus a becs­lé­sek sze­rint 37 mil­lió év múl­va össze­ol­va­dás­hoz és egy új csil­lag szü­le­té­sé­hez ve­zet.

A fe­hér tör­pék ki­hű­lő­ben lé­vő hal­dok­ló csil­la­gok, me­lyek mé­re­te a Föl­dé­vel egye­zik meg, tö­me­gük azon­ban el­éri a Nap tö­me­gé­nek né­hány­szor tíz szá­za­lé­kát. Ter­mo­nuk­le­á­ris re­ak­ció már nem ter­mel ben­nük ener­gi­át, így sor­suk előbb-utóbb a tel­jes el­hal­vá­nyo­dás. Ki­vé­ve, ha a nem­rég fel­fe­de­zett SDSS J010657.39-100003.3 ka­ta­ló­gus­je­lű ob­jek­tum­hoz ha­son­ló ket­tős rend­szert al­kot­nak, ek­kor ugyan­is le­het még egy esély szá­muk­ra. A ne­ve­zett, tő­lünk 7800 fény­év­re a Cet csil­lag­kép irá­nyá­ban ta­lál­ha­tó ket­tős két fe­hér tör­pé­ből áll. Az ob­jek­tum hal­vány, fé­nyes­sé­ge mind­össze 19,8 mag­ni­tú­dó, az egyik kom­po­nens­ről nem is árul­ko­dik más, csak a ra­di­á­lis se­bes­sé­gek gör­bé­je. Lát­ni csak a kí­sé­rő­jét le­het - emi­att ez a rend­szer fő­kom­po­nen­se -, en­nek tö­me­ge a szá­mí­tá­sok sze­rint a Na­pé­nak 17%-a, míg a lát­ha­tat­lan má­sod­kom­po­nen­sé a Na­pé­nak 43%-a. Mind­két csil­lag fő al­ko­tó­ja a hé­li­um le­het. A szá­mí­tá­sok sze­rint a kom­po­nen­sek sze­pa­rá­ci­ó­ja mind­össze 220 ezer ki­lo­mé­ter kö­rül van, ami jó­val ki­sebb, mint a Föld-Hold tá­vol­ság, ke­rin­gé­si pe­ri­ó­du­suk pe­dig 39 perc, így pá­lya­men­ti se­bes­sé­gük majd­nem 1 mil­lió km/h. Az ari­zo­nai 6,5 mé­te­res MMT te­lesz­kóp­pal vég­re­haj­tott spekt­rosz­kó­pi­ai ész­le­lé­sek után a te­xa­si egye­tem Mc­Do­nald Ob­szer­va­tó­ri­u­má­nak 2,1 mé­te­res táv­csö­vé­vel vég­zett fo­to­met­ri­ai mé­ré­sek azt is je­lez­ték, hogy a fő­kom­po­nens alak­ja az ár­apály erők mi­att el­lip­szo­id­dá tor­zult, így az SDSS J010657.39-100003.3 az el­ső olyan fe­hér tör­pe ket­tős, mely­nél ezt a ha­tást meg­fi­gyel­ték.

Fan­tá­zia­rajz a fe­hér tör­pék össze­ol­va­dá­sa után új­já­szü­le­tő hé­li­um­ége­tő csil­lag­ról, elő­tér­ben egy hi­po­te­ti­kus boly­gó­kí­sé­rő­vel.
[Har­vard-Smith­so­ni­an Cen­ter for Ast­rophy­sics]

A két fe­hér tör­pe vég­ső sor­sa nem le­het két­sé­ges. Mi­vel ilyen ki­csi a sze­pa­rá­ci­ó­juk, gra­vi­tá­ci­ós hul­lá­mok for­má­já­ban fo­lya­ma­to­san je­len­té­keny ener­gia­mennyi­sé­get ve­szí­te­nek, az­az spi­rá­lis pá­lyán egy­re kö­ze­lebb ke­rül­nek egy­más­hoz, ami a becs­lé­sek sze­rint mint­egy 37 mil­lió év múl­va az össze­ol­va­dá­suk­hoz fog ve­zet­ni. A Tej­út­rend­szer száz­mil­li­árd­nyi csil­la­gá­ból mind­össze né­hány ha­son­ló, fe­hér tör­pék­ből ál­ló és maj­dan össze­ol­va­dó ket­tős is­mert, a leg­több­jü­ket a mos­ta­ni fel­fe­de­zést is jegy­ző Muk­re­min Ki­lic (Har­vard-Smith­so­ni­an Cen­ter for Ast­rophy­sics) és mun­ka­tár­sai azo­no­sí­tot­ták, kö­zü­lük azon­ban a SDSS J010657.39-100003.3 az, ame­lyik elő­ször el fog jut­ni eb­be a hely­zet­be.

Ha két fe­hér tör­pe össze­ol­vad, an­nak egy gran­di­ó­zus je­len­ség, je­le­sül egy szu­per­nó­va-rob­ba­nás az ered­mé­nye. Fel­té­ve per­sze, ha az össz­tö­meg meg­ha­lad­ja az ún. Chand­ra­sek­har-ha­tárt, a Nap tö­me­gé­nek 1,4-sze­re­sét. Je­len eset­ben azon­ban er­ről nincs szó, mi­vel a be­csült össz­tö­meg en­nek a fe­lét sem éri el. Az el­kép­ze­lé­sek sze­rint így a két "ré­gi­ből" egy "új" csil­lag jö­het lét­re, mely­nek mag­já­ban a hé­li­um be­gyul­la­dá­sá­val új­ra ener­gia­ter­me­lő ter­mo­nuk­le­á­ris re­ak­ció foly­hat.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk a Monthly No­ti­ces of the Ro­yal Ast­ro­no­mi­cal So­ci­ety c. fo­lyó­irat­ban fog meg­je­len­ni.

For­rás:

• Sci­en­ce­Da­ily 2011.04.06.
• ar­Xiv:1103.2354v1 [ast­ro-ph.GA]