2011.07.08. - Magyar vonatkozása is van a Hubble egymilliomodik észlelésének
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Hubble Űrtávcső. Néhány napja, rendkívül sikeres működésének 21. évében elvégezte egymilliomodik észlelését, melynek célpontja a HATnet programban felfedezett fedési exobolygó, a HAT-P-7b volt.
A 21 éve Föld körüli pályán keringő emblematikus űrteleszkóp 2011. július 4-én hajtotta végre egymilliomodik észlelését. A jeles esemény kapcsán - melynek időzítése a dátum alapján nyilván nem volt véletlen - a NASA 12. igazgatója, Charles F. Bolden méltatta a Hubble tudományos és világképformáló teljesítményét. Nála nagyobb joggal talán senki sem tehetné ezt, hiszen pilótája volt annak az űrrepülőgépnek, amely 1990-ben pályára állította az űrteleszkópot.
Bár a közvélemény a Hubble Űrteleszkópot leginkább a Világegyetem legkülönfélébb objektumairól készített csodálatos képei alapján ismerheti, a NASA mégsem egy ilyen felvétellel ünnepelt: az egymilliomodik "valódi" észlelés volt, mégpedig egy spektroszkópiai mérés, amely a magyar kezdeményezésű és irányítású HATnet program keretében felfedezett HAT-P-7b katalógusjelű exobolygó légkörének vizsgálatát célozta. Mivel a tőlünk mintegy ezer fényévre található planéta csillagát a NASA Kepler űrteleszkópja is fotometrálta, a Jupiternél nagyobb gázóriás a Kepler 2b jelzést is viseli.
Drake Deming (University of Maryland, NASA Goddard Space Flight Center) szerint a megfigyeléssel a vízgőz nyomát keresik a bolygó atmoszférájában, de a rendkívül precízen végrehajtott észlelés kiértékelése és így a válasz megszerzése még akár hónapokig is eltarthat. Matt Mountain, a Space Telescope Science Institute igazgatója azon a véleményen van, hogy az ilyen mérések alapvető tapasztalatokkal járulhatnak hozzá ahhoz, hogy milyen technikákkal keressék majd a Hubble-t felváltó, sokkal nagyobb teljesítményre képes James Webb Űrteleszkóppal az általunk ismert élet kialakulásához és fennmaradásához elengedhetetlen folyékony víz nyomát a távoli bolygókon.
A Hubble Űrteleszkópot 1990. április 24-én állította pályára a Discovery űrrepülőgép az STS-31 küldetés során. Felfedezései a csillagászat majdnem minden területét - a Naprendszer bolygóinak kutatásától a kozmológiáig bezárólag - forradalmasították. A 21 éves működése során összegyűjtött adatmennyiség meghaladja az 50 terabájtot. Ezek az adatok a Hubble Legacy Archive oldalon érhetők el. Az egymilliomodik észlelést a 2009. májusában végrehajtott negyedik szervizelés során installált WFC3 (Wide Field Camera 3) műszer spektrométerével végezték.
Forrás: