2012.11.09. - Kilátástalan recesszió a csillagkeletkezésben
A gazdasági recessziót idővel gazdasági fellendülés követi. Az eddigi legnagyobb felmérés szerint a csillagkeletkezés esetében azonban nem így van, annak üteme az Ősrobbanás óta folyamatosan és radikálisan csökken.
Az Univerzum jelenleg elfogadott fejlődési modellje szerint az első csillagok 13,4 milliárd évvel ezelőtt kezdtek el kialakulni, azaz mintegy 300 millió évvel az Ősrobbanás után. A legtöbbjük a mai átlaghoz képest valóságos monstrum volt, tömegük a Napénak többszázszorosát is elérhette. A méretük miatt azonban életük nagyon rövid lehetett csak, nukleáris üzemanyagukat elhasználva alig 1 millió év alatt szupernóvaként fejezték be azt, míg a jóval kisebb tömegű csillagok pályafutása sokkal hosszabb, sok milliárd évig is tarthat. A robbanások során szétszóródott por és gáz az újabb és újabb csillagnemzedékekben hasznosul. Napunkról például úgy gondoljuk, hogy harmadik generációs csillag, tömege pedig nagyjából a mai sztenderdnek felel meg. Tömegüktől és egyéb tulajdonságaiktól függetlenül a csillagok kétségtelenül a legfontosabb alkotóelemei a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisoknak, ezért a Világegyetem csillagkeletkezési históriájának felderítése alapvető a kialakulásuk és fejlődésük megértése szempontjából.
Egy nemzetközi kutatócsoport David Sobral (University of Leiden) vezetésével az UKIRT (UK Infrared Telescope), a VLT (Very Large Telescope) és a Subaru teleszkóp segítségével a galaxisok eddigi legteljesebb felmérését végezte el a csillagkeletkezési folyamatok szempontjából. Az általuk összegyűjtött adatok mennyisége tízszerese bármelyik, korábban hasonló céllal végzett felmérés során nyert adattömegnek. A vizsgált, különböző távolságban és ennek megfelelően eltérő korban lévő galaxisok csillagbölcsőinek spektroszkópiai elemzése alapján a kutatók meg tudták becsülni azt a rátát, ahogyan a por- és gázködökben a csillagok keletkeznek. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt 11 milliárd évben az Univerzum mint egész csillagproduktuma folyamatosan csökkent és a csillagkeletkezés jelenlegi üteme csak harmincada a valószínűleg 11 milliárd évvel ezelőtti csúcsértékének.
Sobral gazdasági párhuzama szerint a Világegyetemet egy hosszú, komoly "válság" gyötri: a kozmikus "GDP" jelenleg csak 3 százaléka a csúcsteljesítménynek. Ha a csökkenés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az elkövetkező - bármeddig is tartó - időszakban a jelenlegi populáció maximum 5 százalékának megfelelő számú új csillag fog már csak kialakulni. A kutatás szerint ma egy öreg csillagok által dominált Univerzumban élünk, ezek egyik fele a "baby boom"-kor keletkezett, 11-9 milliárd évvel ezelőtt, a másik pedig az azóta eltelt, majdnem ötször olyan hosszú időszakban. A jövő még sötétebb, mi azonban szerencsések vagyunk, hiszen galaxisunkban egyelőre még jó ütemben zajlik az új csillagok kialakulása. A felmérés - amellett, hogy világosan mutatja a csillagkeletkezési ütem radikális csökkenését -, ideális mintát szolgáltathat az alapvető probléma, a 'miért' megválaszolásához is.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.
Forrás: