2013.05.24. - Indulásra kész a NASA következő naptávcsöve

A NASA IRIS szondája egy 20 cm-es távcsővel fogja feltérképezni, hogyan áramlik a kromoszférából a korona felé a plazma és az energia, illetve milyen folyamatok zajlanak a Nap légkörében.

A Nap kutatásának egy fontos területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra felett, hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió által megtermelt energia a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem egyszerű feladat, megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy a fotoszféra fényözönét kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is észrevegyük.

Az összeállított IRIS űrtávcső a tisztaszobában.
[NASA]

Az IRIS (Interface Region Imaging Spectrograph) épp ezt célozza meg. A NASA Small Explorers programjának részeként megépült űreszköz egy 20 cm-es távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és a korona közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV képalkotó spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni. A felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt kap, az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt, és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése azonban csak az egyik fele a munkának, a megfigyelések megértéséhez igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni fog.

Az IRIS felépítése, illetve tudományos tevékenységei: képalkotás, UV spektroszkópia, spektrum-sorozatok gyors raszterezéssel, illetve realisztikus 3D magnetohidrodinamikai modellezés.
[NASA]

Az átmeneti régió tüzetes vizsgálatával a következő kérdések megválaszolását (vagy legalábbis jobb megértését) tűzték ki célul az IRIS számára: Milyen nem-termális, nem a plazma hőmérsékletéből eredő energia dominál a kromoszférában és azon túl? Hogyan szabályozza a kromoszféra a korona és a helioszféra ellátását anyaggal és energiával? Hogyan emelkedik fel a mágneses fluxus és az anyag a Nap légkörében, és milyen szerepet játszanak a flerek és koronális anyagkidobódások létrejöttében? Ezek a kérdések nem csak az akadémikus kíváncsiságot hivatottak kielégíteni, hiszen a Napnak a Naprendszerre gyakorolt hatása, az űridőjárás változásai – a kisbolygók mellett – az egyik legreálisabb kozmikus veszélyforrást jelentik a társadalom számára. Igazán energikus kitörések ugyanis megzavarhatnak vagy tönkretehetnek telekommunikációs és helyzetmeghatározáshoz használt műholdakat, ezek a technológiák pedig mára már szerves részévé váltak a modern társadalomnak és gazdaságnak.

Az IRIS legkorábban 2013. június 26-án startolhat, az Orbital Sciences által gyártott, és egy repülőgép aljáról útnak indított Pegasus-XL hordozórakétán. Poláris, napszinkron pályán fog keringeni a Föld körül, mely 8-8 hónapnyi, zavartalan megfigyelési időszakot biztosít majd az elsődleges misszió két éve alatt. A naptávcsövet a NASA Ames Research Center, illetve a Lockheed Martin Advanced Technology Center munkatársai fogják irányítani.

Forrás:

• NASA Explorers Program
• IRIS