2013.07.23. - Kozmikus porkorongok - por nélkül
Egy kutatócsoport a Herschel űrteleszkóp mérései alapján fél tucat, az átlagosnál sokkal hidegebb törmelékkorongot azonosított, melyek jóval kevesebb porszemcsét tartalmazhatnak, mint a hasonló képződmények.
A csillagok körüli törmelékkorongok nagy mennyiségű porból és a bolygófejlődés végéig el nem jutó testekből (planetezimálokból) álló övezetek. A mi Napunk körül is találhatóak ilyen képződmények: a fő kisbolygóöv és a Kuiper-öv. Az utóbbi években sok hasonló övezetet sikerült megfigyelni, a becslések szerint a csillagok legalább 20 százaléka rendelkezhet törmelékkorongokkal. Ezek vizsgálata fontos lépés lehet a bolygórendszerek változatosságának megértésében.
Egy nemzetközi kutatócsoport Alexander Krivov (Friedrich-Schiller University, Jéna) vezetésével a közelmúltban hat, Napunkhoz hasonló csillag körül keringő, különleges törmelékkorong felfedezését jelentette be. A Herschel infravörös űrtávcsővel talált övezetek egyrészt nagyobbak, mint a Kuiper-öv, másrészt szerfelett hidegek. Átlagos hőmérsékletük mínusz 250 Celsius-fok, ami messze a legalacsonyabb az eddig ismert törmelékkorongok között. (Összehasonlításképpen: a Kuiper-öv ezeknél mintegy 70 °C-kal melegebb, míg egyes korongok akár a szobahőmérsékletet is elérhetik.)
Az extrém alacsony hőmérsékletek magyarázata egy további rejtélyhez vezet: ezekből a korongokból a feltevések szerint hiányoznak azok a kis méretű (néhány tized és néhány mikrométer közé eső átmérőjű), magasabb hőmérsékletű porszemcsék, amelyek jellemzően a nagyobb testek összeütközésekor jönnek létre. A kutatók számításai azt mutatják, hogy az újonnan talált korongokban az alkotóelemek mérete néhány milliméter és néhány kilométer közé esik. Ezeknél nagyobb testek nagy valószínűséggel nem keringenek a vizsgált csillagok körüli övezetekben, ebben az esetben a korongok ugyanis sokkal dinamikusabbak lennének, a testek nagyobb gyakorisággal ütköznének egymással, ami porszemcséket generálna.
A hat hideg törmelékkorongban minden bizonnyal elindultak a bolygókeletkezési folyamatok, de ezek leállhattak, még mielőtt a kisbolygó vagy törpebolygó méretű testek kifejlődhettek volna. A kutatók eddig még nem találtak magyarázatot erre, de a hideg törmelékkorongok azt bizonyítják, hogy ilyen övezetek akár évmilliárdokon keresztül is fennmaradhatnak.
Bár a távoli infravörös tartományban érzékeny, működését nemrég befejező Herschel űrtávcsövet kifejezetten az alacsony hőmérsékletű objektumok megfigyelésére tervezték, a hideg törmelékkorongok észlelése még ezen űreszköz számára is komoly feladat volt. A kutatócsoport vezetője szerint azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy amit a feltételezett korongok infravörös többletsugárzásának vélnek, az valójában a csillagok irányában látszó háttérgalaxisokból érkezik, de véleménye szerint ennek nagyon kicsi a valószínűsége.
A csillagászok a Herschel űrtávcső leállása után sem hagynak fel a hideg törmelékkorongok vizsgálatával, a közeljövőben jóval többet is megtudhatunk ezekről a képződményekről, többek között a már részben működésbe lépett ALMA szubmilliméteres távcsőhálózat mérései segítségével.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban jelent meg.
Forrás: