2015.03.17. - Galaktikus sebességrekord dőlt meg

Az US708 jelű szökevénycsillag 1200 km/s-os sebességgel mozog, ami az ilyen típusú objektumok esetében mért eddigi legnagyobb sebesség a Galaxisban. A csillag végül el is fogja hagyni a Tejútrendszert.

A Stephan Geier (ESO) vezetése alatt álló nemzetközi kutatócsoport által vizsgált US708 katalógusjelű csillag 1200 km/s-os sebességgel mozog, ami az eddigi legnagyobb, az ún. hipersebességű csillagok (hypervelocity stars, HVS) esetében detektált sebesség a Tejútrendszerben. Bőven elég ahhoz, hogy a Galaxis gravitációs tere ne tudja visszatartani és az US708 végül elhagyja csillagvárosunkat. A kutatók úgy vélik, az objektum valaha egy kettős rendszerben keringett, amelynek másik komponense egy fehér törpe volt. Utóbbi Ia típusú szupernóva-robbanást produkált, amelynek következtében "kirúgta" az US708-at a rendszerből, elindítva a Tejútrendszert elhagyó pályáján. A rekorddöntésen kívül az eredmény azért is fontos, mivel ismét ráirányítja a figyelmet az Ia típusú szupernóva-robbanásokra, amelyek ún. sztenderd gyertyaként fontos szerepet játszanak a kozmikus távolságskála kalibrálásában, ezáltal pedig az univerzum tágulásának vizsgálatában.

Fantáziarajz a gyorsan mozgó szökevénycsillagról.
[ESA/Hubble, NASA]

A kutatócsoport, amelynek amerikai, német, holland, angol és kínai csillagászok mellett tagja volt Rubina Kotak és Ken Smith (Queen's University, Belfast) is, a Pan-STARSS1 teleszkóp (Hawaii, Maui, Mount Haleakala) méréseiből állapították meg a csillag sebességét, az elmúlt közel 60 év során összegyűjtött egyéb adatokból pedig rekonstruálni tudták a csillag térbeli mozgását is. A kapott trajektória alapján kicsi a valószínűsége, hogy az US708 a Tejútrendszer centrumából jönne, azaz ott tett volna szert nagy sebességére. Sokkal valószínűbb a kettős rendszerből történt, termonukleáris robbanást követő kidobódás forgatókönyve. Ezt a csillag gyors tengely körüli forgása is alátámasztja, hiszen a felpörgése szintén jól magyarázható a szoros kettős rendszerben ható árapály-erőkkel.

Az eredményeket részletező szakcikk a Science magazinban jelent meg.

Forrás:

• ScienceDaily 2015.03.10.