2015.10.06. - Láthatóvá váltak egy ősi robbanás repeszei
A Hubble-űrtávcső képe a Fátyol-köd néven ismert szupernóva-maradvány rendkívüli részleteit mutatja meg. Az új és a régebbi felvételek összehasonlításával a maradvány tágulása is vizsgálható lesz majd.
Az egyik legismertebb szupernóva-maradvány, a Hattyú csillagképben megfigyelhető Fátyol-köd redőzött szálas szerkezetéről kapta a nevét. A mintegy 2100 fényévre található maradvány látszó átmérője hat teliholdnyi, valódi mérete pedig 110 fényév körüli. Az új képet a Hubble hat kisebb, nagyjából két fényév átmérőjű területeket lefedő felvételeiből állították össze.
A képet alaposan megvizsgálva számos gázfürtöt vehetünk észre, amelyek anyaga valaha a Napnál körülbelül 20-szor nagyobb tömegű csillag része volt. Az ősi szupernóva-robbanás gyorsan mozgó lökéshulláma a hideg, sűrűbb csillagközi gáz falába ütközve gerjesztette, és fénykibocsátásra késztette azt. A köd annak a kis sűrűségű buboréknak a széle mentén húzódik, amelynek anyagát még a haldokló csillag fújta az űrbe a pusztulását okozó robbanást megelőzően. A kép rendkívüli részletességgel mutatja a lökéshullám, valamint a buborékot alkotó gáz és por ütközésének következtében kialakult szerkezetet. A köd gyűrött lepedőre emlékeztet, amelyet oldalról nézünk. A fényes szálak jelzik azokat a részeit, ahol a lökéshullám viszonylag sűrű területeket ért el, vagy - a hasonlattal élve - ahol a lepedő gyűrődéseit az élükről látjuk.
A kutatók a most készült felvételeket összehasonlítják majd a szintén a Hubble által 1997-ben rögzített képekkel, ez alapján pedig vizsgálhatják a köd elmúlt 18 év alatti tágulását. A Fátyol-ködöt létrehozó szupernóva-robbanást körülbelül -8 magnitúdós "új csillagként" figyelhették meg távoli őseink mintegy 8 ezer évvel ezelőtt.
Forrás: