2016.10.11. - Kozmikus hatások és kockázatok

A stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó GINOP-2.3.2-15. jelű pályázati kiíráson sikerrel szerepelt az MTA CSFK és az ELTE GAO MKK által alkotott konzorcium.

A "Kozmikus hatások és kockázatok" projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00003) 941.109.185 Ft támogatásban részesült.

Az október 3-án kezdődött, négyéves futamidejű projekt célja, hogy az intézmények kutatói a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a földfelszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák. A feladatra olyan, Európában egyedülálló kutató- és fejlesztő konzorciumot hoznak létre, amely a csillagászat és a geofizika módszereivel aktívan vizsgálja bolygónk környezetét, és az onnan várható veszélyeket elemezve reális kockázatbecsléseket készít. A kutatók további célkitűzése, hogy a föld- és űrtudományok közös területén is új lehetőségeket azonosítsanak.

Fantáziarajz egy Földet megközelítő kisbolygóról.
[ESA]

A csillagászati eredetű kockázatok megfigyelésében több tevékenység valósul meg párhuzamosan, egymást erősítve. A szakemberek kifejlesztenek és az MTA CSFK piszkéstetői obszervatóriumában üzembe helyeznek egy, a fényes tűzgömbök pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását célzó egyedi kamerarendszert, amely először nyújt majd torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról. A piszkéstetői obszervatórium Schmidt-távcsövének új digitális kamerája pedig alkalmas lesz a potenciálisan veszélyes égitestekkel kapcsolatos összes kritikus mérés elvégzésére. Az ELTE GAO MKK-ban megépülő új, 80 cm átmérőjű teleszkópra telepítendő gyors képrögzítő eszközzel a Holdba csapódó meteorokat figyelik majd, és az elemzések alapján a nagyméretű meteoritok földi kockázatait, illetve azok szezonalitását vizsgálják. A projekt további innovációja az optikai mérések összekapcsolása egy új digitális ionoszonda radarméréseivel. Utóbbival az ionoszférában az általuk létrehozott plazmacsatornák detektálásával igen apró égitestek is észlelhetők.

A Perseida meteorraj egyik fényes tagja 2016 augusztusában.
[Robert Lenz]

A földközeli kisbolygók detektálását és követését célzó, Európában egyedülálló kezdeményezéstől több száz új kisbolygó felfedezése várható. Az ELTE GAO MKK a 2015 és 2019 között zajló Big Data in Earth and Environmental Sciences című COST Action alapító tagjaként a résztvevő csillagászokkal és földtudósokkal is aktív megbeszéléseket folytat. Ebből jól látszik, hogy a darabolódás folyamata és az ionoszférával történő kölcsönhatások elemzése mennyire újszerű és fontos terület. Ezt felismerve Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, így a téma gyors felfutása várható világviszonylatban is. A hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelőzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörő szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.

Az első felvételek egyike egy Holdba csapódó kis égitestről 1953-ból.
[Leon Stuart/Lenny Abbey]

A pályázatban kifejezetten megfogalmazott célokhoz szorosan kötődnek az MTA CSFK és az ELTE GAO MKK berkeiben folyamatosan zajló, Naprendszerrel kapcsolatos kutatási feladatok (kisbolygók, üstökösök, holdak, főleg felszíni és morfológiai vizsgálatok), illetve lazábban az exobolygók és ezek holdjainak vizsgálata. A projektben sikerült összhangba hozni az eddig egymástól függetlenül művelt hagyományos területeket: ennek köszönhető, hogy minden részterületre jelentős fejlesztés jut majd, immár a közösen megfogalmazott célokat szem előtt tartva.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett döntés alapján a GINOP-2.3.2-15. kiírás keretében 22 pályázati program indulhatott, a megítélt támogatás összértéke mintegy 28,7 milliárd forint.

Forrás:

• csillagaszat.hu