2017.02.03. - Magyar felfedezésű kisbolygó halad el a Föld mellett

A január 19-én Piszkéstetőről felfedezett 2017 BW jelű, stadion méretű égitest a Hold távolságának ötszörösére közelíti meg bolygónkat február 17-én. Az égitest felkészült amatőrök számára is megfigyelhető lesz.

Már két évtizede folynak kisbolygók keresésére irányuló kutatások az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumában, amelyet tavaly október óta egy GINOP pályázat is támogat, de a jelentős felfedezésekhez mindig kell egy kis szerencse is. Így történt ez január 19/20-a éjszakáján is, amikor a korábbi felfedezéseket is szállító 60 cm-es Schmidt-távcsővel Sódor Ádám ügyeletes csillagász célba vett egy távoli, a Jupiternél is messzebb járó üstököst. A felvételeket a célpontot is javasló, de Budapestről dolgozó Sárneczky Krisztián vizsgálta át másnap reggel, de a képeken az üstökös mellett azonnal feltűnt egy “rossz” irányba mozgó, a katalógusokban nem szereplő égitest is. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos kisbolygónak keletről nyugatra kellett volna elmozdulnia a felvételeken, ám az új égitest nyugatról keletre mozgott, ami azonnal jelezte, hogy a Föld közelében jár.

A 2017 BW jelű földközeli kisbolygó felfedezését eredményező felvételek egy részlete. A mozgó égitest a kép felső részén látható.
[Sárneczky Krisztián]

A 19 magnitúdós, tehát a szabad szemmel láthatónál 160 ezerszer halványabb kisbolygó a felvétel legszélén mutatkozott, ha csak 1 ívperccel délebbre állítják a távcsövet, már le is maradunk erről az égitestről. A kimért pozíciókat azonnal elküldték a Nemzetközi Csillagászati Unió és a NASA által támogatott Minor Planet Centerbe, ahol azonnal felkerült a frissen felfedezett földközeli kisbolygók megerősítését, követését koordináló nemzetközi honlapra. Az égitest létét pár órával később új-zélandi csillagászok erősítették meg, majd ahogy az éjszaka visszaért Európába, előbb az olaszországi Sormanóból, majd Piszkéstetőről is újra lefotózták. A következő napon más itáliai obszervatóriumok mellett Dél-Afrikából és Ausztráliából is lefotózták, majd 21-én este megkapta hivatalos jelölését (2017 BW), és közzétették az első pályaelemeket is.

A kisbolygó pályája a földpálya környékén húzódik.
[JPL]

Ezek alapján megtalálása idején 12 millió km-re járt bolygónktól, de azóta is közeledik felénk, mígnem február 17-én eléri legkisebb, 1,78 millió km-es távolságát. Méretét csak közelítőleg tudjuk becsülni, valahol 55 és 120 méter között lehet, attól függően, hogy a ráeső napfény hány százalékát veri vissza. Keringési ideje csak 1,12 év, pályája nem túl elnyúlt, 0,92 és 1,24 CsE közötti távolságokat jár be, vagyis állandóan a földpálya közelében mozog. Ennek ellenére nem kerül gyakran a közelünkbe, sem az elmúlt száz, sem a következő száz évben nem jut ennyire közel hozzánk, mint most.

A kisbolygó és a Föld helyzete a legkisebb távolság napján.
[JPL]

Viszonylag nagy mérete miatt a közelség napjaiban fényessége annyira megemelkedik, hogy kisebb távcsövekkel is lefotózható lesz, illetve a legnagyobb, 40-60 cm-es amatőrtávcsövekkel vizuálisan is megpillanthatjuk. A 15,5 magnitúdós fényesség persze még mindig 10 ezerszer halványabb a szabad szemmel is megpillanthatónál. Komoly nehézséget jelent azonban, hogy a fél égbolton áthaladó égitest pont telehold környékén éri el maximális fényességét, ami nagyon megnehezítheti vizuális észlelését, ráadásul napokon keresztül a Hold irányába fog látszani. Február 14-én este lehet először próbálkozni megpillantásával, a következő estéken pedig egyre jobb körülmények mellett láthatjuk. Ezt követően előbb lassan, majd gyorsan halványulva február végéig lesz nagy távcsövekkel megfigyelhető. Legközelebb 2027 júliusában kerül földközelbe, de ekkor hétszer messzebb lesz, mint az idén.

Forrás:

• csillagaszat.hu 2017.02.03.