Tevékenység

Gothard Jenő obszervatóriumának alapításkor emissziós csillagok és üstökösök spektroszkópiai vizsgálatát tűzte ki célul. Gothard Sándor a nagybolygókkal foglalkozott, illetve Nap-megfigyeléseket végzett. A fényképezés csillagászati alkalmazása terén elért sikereivel Gothard Jenő maradandóan beírta nevét a tudománytörténet lapjaira. Az 1882. május 17-ei teljes, de Magyarországról csak részlegesnek látszó napfogyatkozásról világhírű felvételsorozatot készített.

1883 után a β Lyrae színképének vizsgálatával kezdett foglalkozni. Észlelései során kimutatta a csillag színképében a hidrogén és hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését. Felfedezése akkor visszhang nélkül maradt: a korabeli csillagászati ismeretek még nem tették lehetővé a későbbiek során jelentősnek bizonyuló megfigyelés értelmezését. A századvég szakmai köreiben különös figyelmet keltettek Gothard üstökösökön végzett spektroszkópiai vizsgálatai. Szabad szemmel nem látható üstökösről a világon elsőként Gothard Jenő készített fényképfelvételt (Barnard-Hartwig üstökös - 1886).

1885-től Gothard csaknem teljesen felhagyott a vizuális észlelésekkel és a Herényi Obszervatóriumban áttértek a kor új technikájára, a spektrográfia és az asztrofotográfia művelésére. 1885-ben felvételt készített az Andromeda galaxisban fellángoló szupernóváról.

1886-tól kezdve érdeklődését a halmazok, üstökösök, gázködök spektrálfotometriai vizsgálata kötötte le. 1886 őszén ő mutatta ki először fotográfiai úton a Lyra-gyűrűsköd (M57) központi csillagát.

Az alapítástól számított tíz év alatt, 1891-ig Gothard eredményesen dolgozott a spektroszkópia és az asztrofotográfia területén.

1892-ben a Nova Aurigae spektrumának vizsgálata során alapvető összefüggést tárt fel a nóvák és a gyűrűs (planetáris) ködök kapcsolatáról. Meggyőző erővel mutatta ki "... a nova spektruma azonos a bolygószerű ködök spektrumával" (Gothard Jenő: Értekezések a Matematikai Tudományok Köréből, 1892). Ez a felfedezés volt Gothard munkásságának legkiemelkedőbb eredménye. Megállapítását a csillagfejlődés kései szakaszára vonatkozó elméletek egyik előfutáraként tartja számon a nemzetközi szakirodalom.

Gothard felvételsorozata az 1882-es részleges napfogyatkozásról.
A Nova Aurigae és néhány planetáris köd spektruma.

Jól kimérhető üstökös-színkép felvételt készített az 1892-es Swift üstökösről.

Kutatásai világszerte elismerést szereztek nevének. 1883-ban a Royal Astronomical Society tagja, 1884-ben a vezető európai csillagászok egyesülete, a német Astronomische Gesellschaft tagja lesz, 1890-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották.

1894-95-ben Gothard Jenő közvetlen közreműködésével megépült az első magyar vízerőmű Ikerváron (Vas megye). Az itt termelt villamos energia hasznosítására jött létre a Vasvár Megyei Elektromos Művek Rt., amelynek első műszaki igazgatója Gothard Jenő volt. Az irányításon és szervezésen kívül saját maga is tervezett, készített és szabadalmaztatott - immár nem csillagászati rendeltetésű - eszközöket. Az új feladatok, a kor új technikai kihívása, az elektromosság háttérbe szorították csillagászati tevékenységét.

Csak évek múltán és csak igen rövid időre tért vissza 1901-ben a csillagászathoz: a tőle már megszokott, kiváló minőségű és felbontású színképeket készített a Perseus csillagképben feltűnő "új csillagról", a Nova Persei-ről.

A tudós-polihisztor Gothard Jenő gazdag és rendkívül tevékeny életének utolsó éveiben sokat utazott. Bejárta többek között Egyiptomot, természettudományi és régészeti gyűjtő szenvedélyének hódolt.

A módszeres kutatói és kísérletezői képességgel megáldott, igen vonzó, szerény egyéniségű ember 1909-ben örökre eltávozott. Tudományos öröksége azonban miránk, a szellemi nagyság hálás megbecsülésére kötelezett utódokra maradt.

Gothard észlelési naplójának egyik oldala 1881-ből.
Gothard 1891-es felvétele az Orion-ködről és környékéről.

Megfigyeléseit, tudományos eredményeit Gothard Jenő az obszervatórium saját kiadványában, a német nyelvű "Publikationen des astrophysikalischen Observatoriums zu Herény"-ben jelentette meg. Munkásságáról a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott "Értekezések a Matematikai Tudományok Köréből" című sorozatban is jelentek meg közlemények. A "Meteorológiai Megfigyelések a Herényi Obszervatóriumon" című kiadványsorozat pedig 1890-től 1918-ig jelent meg.

A következő összeállítás Gothard Jenő életével, tudományos és polgári kapcsolatrendszerével, illetve tudományos tevékenységével összefüggő anyagokból, főleg korabeli, a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium archívumában fellelhető fotókból nyújt keresztmetszetet.