Előszó

Aki maga is foglalkozik régi tudósok kéziratainak közreadásával, az fel tudja mérni, milyen fárasztó munka ezeknek az írásoknak a sajtó alá rendezése. Már a dokumentum-anyagnak a felkutatása is erőt és fantáziát próbáló feladat. Ezt követi a sokszor olvashatatlan szavak kibetűzése, majd a szövegben található számtalan, és első látásra sokszor érdektelennek tűnő hivatkozások megfejtése és jegyzetek formájában való rögzítése.

Miközben a feldolgozó munka közepette szinte visszaköltözünk a régi időkbe, és az írásokban szereplőket személyes ismerősként kezeljük, egyre inkább nő bennünk a kétség: érdemes-e egyáltalán ilyen jellegű munkákat a nagyközönség elé bocsátani, van-e remény arra, hogy mások is bele tudják képzelni magukat ebbe a messzi, általunk már megszeretett távoli világba.

Most, kezembe véve ezt a kis kötetet, újra meggyőződtem arról, hogy érdemes, nagyon is érdemes ilyen fajta munkával bajlódni. Annyi eredeti információhoz jutunk a levelek olvasása közben, amelyet másodlagos források által soha meg nem szereztünk volna. Különleges értéke a kötetnek a bőséges jegyzetanyag, amelyet minden tudománytörténet iránt fogékony léleknek figyelmébe ajánlok.

A levelek írói Gothard Jenő és Sándor, és a címzett, Konkoly Thege Miklós az elmúlt századforduló kiválóságai voltak, akiknek kiemelkedő szerep jutott a magyar csillagászat 19/20. századi történetében. Így igen értékesek a levelekben felbukkanó eddig ismeretlen adatok. A levelek hangja rokonszenves tudósokat varázsol elénk, akiket a címzetthez élénk munkakapcsolat és meleg barátság fűzött.

Nemzetünk fennmaradását a mindenkori templomépítőknek köszönhetjük, hallottam nemrégiben egy ünnepi köszöntőben. Konkoly Thege Miklós és a Gothard fivérek, a csillagászatnak emeltek templomot hazánkban. Alkotásaik ma is élnek, és büszkén hordozzák alapítójuk nevét. Bátor elszántsággal teremtették meg a korszerű csillagászati kultúra lehetőségét hazánkban.

Gothard Jenőnek és Konkoly Thege Miklósnak kiterjedt hazai és külföldi levelezése volt. Ezeknek egy töredéke a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában található. A kalocsai Érseki Levéltár is őriz néhány igen érdekes Konkoly levelet. A Konkoly-féle levelestár legértékesebb darabjait Hurbanovóban (Ógyalla mai neve) őrzik. Itt találhatók a kötetünkben közölt Gothard levelek is. Ezeket másolat formájában dr. Druga László segítségével kaptuk meg. Ezúttal is köszönetet mondunk csillagász barátunknak.

Hogy teljesebbé tegyem a fentebb vázolt képet, meg kell még említenem, hogy a Gothai Állami Levéltár, és a Londoni Royal Society is őriz néhány Konkoly levelet. Az utóbbiban Gothard Jenő levelek is találhatók.

Az a tény, hogy csak igen kevés Gothard levelet ismerünk, különleges értéket kölcsönöz ezeknek, amelyeket itt közreadunk. A sok, látszólag száraz szakmai közlendő által a régiek hétköznapi problémái tárulnak elénk, és megtapasztalhatjuk, mennyire más volt a csillagászok tevékenysége annakidején, mint manapság. Hiszen azokat a technikai eszközöket, amelyeket tegnap vagy legalábbis a közelmúltban még mindnyájan ismertünk és használtunk, azokat egyszer, valahol valakiknek fel kellett fedeznie, majd kikísérleteznie a gyakorlatban. Régi csillagászainknak, legalább is azoknak, akiknek tehetségük volt a technika birtoklására, maguknak kellett megteremtenie az akkori modern csillagászat elméletéhez és gyakorlatához szükséges kémiai eszközöket, fotografikus eljárásokat, elektrotechnikai újításokat, és a telefon, a távirat által ébredt új lehetőségek feldolgozását a csillagászok mindennapi munkája számára. Ezekről a gondokról és örömteli eseményekről bőséges szó esik a levelekben.

Ne higgyük azt, hogy egy előkelő magáncsillagda tulajdonosának könnyű dolga volt, mert mint a maga ura, saját maga oldhatta meg intézetének anyagi problémáit. A levelek az ellenkezőjéről tanúskodnak, Gothard állandó pénzproblémákkal küszködött, és jó gazdaként a birtokból kellett a pénzt a tudományra előteremtenie.

Ma úgy gondoljuk, a világ körülöttünk és benne Európa egyre kisebb és elérhetőbb lesz számunkra, az állandóan fejlődő utazási feltételeknek köszönhetően. De Gothard leveleit olvasva rá kell jönnünk, hogy nem így van. Gothard és Konkoly nem papoltak az egységes Európáról, ennek léte természetes volt számukra. Folytonosan utaztak, és a beszerzendő eszközök vásárlásakor országhatárt nem ismertek: ott vettek meg mindent, ahol a legjobbat kapták. Ehhez persze kiterjedt baráti kapcsolat szükségeltetett más csillagászati intézményekkel és műszerkészítő üzemekkel.

Hálásak vagyunk ennek a kis kötetnek, hogy vele egy rövid időre a múltba vándorolhattunk, és szomorú szívvel gondolunk utódainkra, akikre mi, az INTERNET áldásos tevékenységének köszönhetően, a régieknél már sokkal kevesebb írásos emléket fogunk hagyni. Pedig jó lenne, ha valahogy mégis csak gondolnának ránk.

Vargha Domokosné
Magyar Tudományos Akadémia
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet